Pangea

Minden, ami földtudomány

5 perc geológia: A Szahara szeme

2014. november 23. 20:59 - BendeA

Északnyugat-afrikai Mauritánia a francia gyarmatbirodalom részeként létező terület volt egészen 1960 őszéig, amikor kivívta szuverenitását Franciaországgal szemben. Mauritánia nevének jelentése nem más, mint a maurik, vagyis mórok földje. A közel Egyiptom méretű ország 90%-a sivatag, vagyis a Szahara részét képezi. Ironikus módon a sivatagi körülményekhez adaptálódott berber lakosságnak esélye sem volt felfedezni a Szahara szemét, annak tekintélyes méreteiből adódóan egyike azon kevés geológiai képződményeknek, amik közvetlenül a helyszínen alig kivehetők. A felfedezéséig tehát az űrverseny beköszöntéig várnunk kellett. A Szahara szemét, vagyis ezt a hatalmas koncentrikus körökből álló geológiai képződményt 1965-ben a Gemini 4 asztronautái, James McDivitt és Edward White pillantották meg először. Még Chris Hadfield kanadai asztronauta is megörökítette a Nemzetközi Űrállomás kupolájából a Szahara szemét. Az asztronauta több, mint 45000 képet készített a Földről, melyből csak 150 kép került nyomtatásba a nem is olyan régen megjelent albumába, természetesen a Richat-struktúra az album legszebb képei között szerepel.

Anticline-Richat-Structure-Oudane-Mauritania.jpgImpozáns kép a Szahara szeméről (link)

A máig kuriózumnak számító földtani alakzatot tudományos körökben Richat-struktúra, vagy Richat Komplexum néven ismerik, viszont az emberi képzeletet igencsak megindító megjelenése miatt a nagyközönséghez már csak különféle fantázia nevek jutottak el. Legismertebb elnevezése természetesen a Szahara szeme, de találkozhatunk Afrika szeme, vagy a Föld szeme megnevezésekkel is, így ha bármelyikkel "összefutunk" tudnunk kell, hogy ezeket az elnevezéseket szinonimaként alkalmazzák ugyanarra a képződményre. A Richat-struktúra egy, a környezetéből 200 méteres magasságba kiemelkedő kissé elliptikus, 40 km átmérőjű, mélyen erodált, körkörös felépítésű "rejtélyes" földtani objektum. Egyes elképzelések szerint egy meteorit becsapódás eredményeként jött létre, de egyéb igencsak merész konspirációs teóriák is láttak már napvilágot a Szahara szeme kapcsán... (föld alatti nukleáris robbantások; földönkívüliek földi tevékenységéhez kapcsolódó elméletek és ehhez hasonlók...). A következőkben természetesen tudományos kutatás eredményeire alapuló rövid ismertetés lesz olvasható.

richat-structure.jpgMűholdas kép a Richat Komplexumról. A hamis színek jelentése: barna = szikla, sárga/fehér = homok, zöld = növényzet, kék = sóüledékek (link)

A Richat Komplexum tulajdonképpen egy 40 km átmérőjű, erősen erodált felboltozódás. Az eltérő eróziós szinteken változatos vulkáni és intrúzív magmás kőzetek tárulnak fel. A magmás kőzetek egy része dájkok (angol megfelelője: dyke), azaz közel függőleges lefutású telérek formájában jelenik meg, melyek az egykori tektonikus repedések mentén törtek a felszín felé. A dóm gyűrűt formázó gabbró dájkokból, kimberlites intrúziókból, karbonatnit dájkokból és savanyú vulkáni kőzetekből épül fel. A vulkáni kőzetekből álló koncentrikus gyűrűk a komplexum központi részén egy 3 km átmérőjű, 40 méter vastag törmelékes ún. megabreccsa kőzettestet zárnak körbe. A lencse alakú breccsa kőzettest a peremek felé kivékonyodik, a dóm közepén levő törmelékes kőzetek kora proterozoos (2500 - 542 millió év), míg a peremek felé haladva fokozatosan egyre fiatalabb, ordovíciumi (510 - 439 millió év) homokkőbe megy át. A kvarcban gazdagabb törmelékes egységekben az erózió három darab koncentrikus megjelenésű, 20-30 méter magas gerinceket hozott létre.

richat komplexum.jpgEgy elképzelés a Richat Komplexum alatt található magmakamráról, illetve az onnan a felszín felé kiinduló, egykori tektonikus repedések mentén haladó dájkok elhelyezkedéséről (Matton & Jébrak 2014).

A Richat dóm területén számos különféle magmás kőzet jelenik meg. Belső részét savanyú kemizmusú vulkánkitörésekhez kapcsolódó riolit kőzet foglalja el. A riolit képződmény lávafolyásra emlékeztető struktúrákat, illetve tufa kőzeteket, horzsakövet és ignimbiritet is tartalmaz. Megjelenése két vulkáni kráterhez kapcsolódik. Ezeket a krátereket erodált maar-típusú vulkáni kráterekként értelmezik. A megfigyelések szerint a bázisos kemizmusú gabbró kőzetek két darab koncentrikus elhelyezkedésű, belső-, illetve külső dájk gyűrűként elnevezett alakzatokat alkotnak. A belső dájk gyűrű mintegy 20 m széles, míg a külső dájk gyűrű mintegy 50 m széles. A dóm területén harminckettő darab karbonatit dájk került leírásra. A karbonatitok olyan magmás kőzetek, melyek legalább 50%-ban magmából elsődlegesen kivált karbonát ásványokat tartalmaz. A területen feltárt karbonatit dájkok általában 1-4 méter szélesek, viszont akár 300 méter hosszan is nyomozhatók. A kimberlit kőzettípus erősen elmállott dájkok és telérek formájában jelenik meg a Richat-dóm északi részén, további itt geofizikai mérések segítségével sikerült kimutatni egy felszín alatt elhelyezkedő jelentős méretű kimberlit kürtőt is. (Itt érdekességként meg kell jegyeznem, hogy a kimberlit kőzettípushoz kapcsolódnak a Föld elsődleges gyémánt lelőhelyei, viszont tudomásom szerint itt gyémántot egyelőre nem írtak még le)

képződés.jpgA Richat komplexum kialakulásának egyes szakaszai (A-D). Az egyes szakaszokhoz tartozó magyarázat a szövegben olvasható (Matton & Jébrak 2014).

Richat-struktúra területén található ásványos összetételben jelentősen különböző magmás kőzetek megjelenése az egymás után sorozatosan lezajlott vulkanizmushoz köthetők. A Triász korú vulkáni epizódok néhány millió év különbséggel követték egymást. Első szakasz (A): A földkéregben felfelé nyomuló magmatömeg a földkéreg felső részének felpúposodását okozta. A felpúposodás következtében körkörös, és radiális repedéshálózat alakult ki a kéregben. A magmakamra a felső kéregben megjelenő egyéb kőzeteket magába olvasztotta. A növekvő magmatartalom a nyomás növekedését eredményezte. A nyomásnövekedés következtében a magma a felszín felé indult a felpúposodás során kialakult koncentrikus repedéshálózaton keresztül. Ennek eredményeként jöttek létre a bázisos összetételű kőzetekből álló koncentrikus elhelyezkedésű ún. gabbró dájk gyűrűk. Második szakasz (B): Az alsó litoszférából gyorsan felemelkedő kimberlites és karbonatitos összetételű magmák keresztül vágták a korábbi gabbró dájk gyűrűket. A magmatizmussal párhuzamosan megindult a dóm központi részén megjelenő megabreccsa képződése is. Harmadik szakasz (C): Később a riolitos összetételű magmatizmus jutott érvényre, mely a kalderában található tó vízével érintkezve heves kitörések formájában drámai kitöréseket produkált. Ezzel párhuzamosan a vulkáni kaldera beszakadása tovább fokozódott. Negyedik szakasz (D): A vulkanizmus befejeződésétől napjainkig már "csak" az erózióé volt a fő szerep. A kőzetek eltérő mállással szembeni ellenállóságának következében alakultak ki a koncentrikus elhelyezkedésű, néhány 10 méter magas gerincek, hátak.

Még több földtani témájú irományok a  Pangea blog "5 perc geológia" c. mini bejegyzéseiben!

Felhasznált irodalom:

Matton, G.; Jébrak, M. 2014: The "eye of Africa" (Richat dome, Mauritania): An isolated Cretaceous alkaline-hydrothermal complex - Journal of African Earth Sciences 97 (2014) 109-124

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr416905515

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szentpétery Ildikó 2014.11.24. 16:54:17

Kedves Szerző,
nagyszerű munkák jönnek ki a Kezed alól!
Jelen cikkedhez nagyszerű illusztráció a terület Google Earth-ön látható képe, melyen a "szem"-forma még "szem"léletesebb.
Örömmel köszöntelek!

BendeA 2014.11.24. 21:16:34

Kedves Szentpétery Ildikó! Örömmel "hallom" a kedves szavakat, igyekszem minél közelebb hozni a geológiát a kevésbé szakavatottak számára is :)
A még "szem"léletesebb képet az alábbi linken meg is lehet tekinteni :)
https://www.google.hu/maps/@21.0929244,-11.3755211,47349m/data=!3m1!1e3

NekemNemEzKell 2015.02.23. 17:59:04

De jó, hogy rátaláltam erre az oldalra!

Saurus 2016.10.16. 20:33:16

Vajon repülőgépről miért nem fedezték fel jóval korábban?