Pangea

Minden, ami földtudomány

Egy új kor hajnala: Antropocén

2014. október 19. 19:56 - BendeA

11 700 év után vége lehet az aktuális földtörténeti kornak, a holocénnek, ha a geológusok, klímatudósok és ökológusok megszavazzák az erről szóló indítványt. Könnyen meglehet, hogy a Föld egy új, a "jelenkort" felváltó geológiai korba lép, mégpedig az antropocénbe, vagyis az "Ember korába".

IM-1921-Yann-Arthus-Bertrand-La-terre-vue-du-ciel.jpg

A mezőgazdasági művelés környezetalakító hatása "felülnézetből" (link)

Az antropocén elnevezést még anno az 1980-as években Eugene F. Stoermer ökológus alkotta meg, mely évtizedekkel később, a 2000-es években került újra a köztudatba Paul Crutzen Nobel-díjas légkör kémikus hatására. Maga a fogalom a görög anthro-, vagyis az ember előtaggal próbálja kihangsúlyozni, hogy az ember szignifikáns hatást gyakorol a környezetére, a földi szférákban végzett tevékenységével. A légszennyezés, a bányászat, a tengeri közlekedés, az erdőirtás lényeges elemei az emberiség geoszférákban végzett tevékenységeinek, melyek mind-mind hozzájárulnak az emberiség számlájára írható drasztikus környezetalakításhoz. A fogalom bevezetése mellett érvelők indoklásul sokszor az ember okozta nagymértékű fajkihalást és a földfelszín drámai átalakulását/átalakítását hozzák fel.

kennecott-mine-gaia.jpg

Néhány 10 km-re Salt Lake City-től (Utah/USA) működik a Kennecott cég elképesztő méretű külszíni fejtése, melyben elsősorban rezet, aranyat, ezüstöt és molibdént bányásznak (link)

Földtörténeti értelemben mi, emberek a negyedidőszakban élünk, amelyet egyelőre hivatalosan két korra, a pleisztocénra ("jelenhez közeli") és holocénra ("jelen") osztunk. A negyedidőszak kezdetének időpontját 2,4 millió évvel ezelőttre teszik. A pleisztocénnek a 11 700 évvel ezelőtt bekövetkezett gyors felmelegedés vetett véget, ami egyben a holocén kor kezdetét is jelentette. A jégtakarók visszahúzódását okozó felmelegedés nagyban hozzájárult az ember, mint faj elterjedéséhez. A holocén tehát már eleve magában foglalja a modern ember jelenlétét és hatását a bio- és geoszférára. Így a holocén ilyesfajta definiálása miatt sok geológus szükségtelennek véli az új fogalom, az antropocén bevezetését.

img125_a.jpg

A Nemzetközi Rétegtani Bizottság 1974-ben kezdte meg paleontológiai és paleobotanikai leletekre támaszkodva megalkotni a Földtörténeti Kortáblát. A kortábla fővonalaiban minden országban egységes, viszont előfordulnak kisebb eltérések is. A táblázat bal oldalán, annak legtetején levő holocén kor csupán 17800 évet foglal magába, számunkra mégis e kor a legjelentősebb (link).

Az egyes földtörténeti korok, korszakok határát gyakran tömeges fajkihalások jelzik. Az antropocén melletti érvelések legfontosabb eleme az, hogy most zajlik a földtörténet hatodik igazán nagy fajkihalása, és ez várhatóan folytatódni fog a jövőben is. Az antropocén kezdete az ipari forradalom kibontakozásával hozható összefüggésbe, de a második világháború is jelentős ugrást jelentett az emberi hatás tekintetében. A nukleáris fegyverkísérletek, illetve az atomenergia felhasználása során létrejött végtermékek vélhetően geológia időskálán is megmutatkozó hatással lesznek környezetünkre. Fordulópontként jelölhető ki a szén-dioxid koncentrációjának egy bizonyos szint fölé emelkedése is. Egyes kutatók szerint az utóbbi két évszázad eseményei (ugrásszerű népességnövekedés, városok terjeszkedése, fosszilis energiahordozók használata) elegendőek voltak ahhoz, hogy óriási változások menjenek végbe bolygónkon, melyek akár millió évekre meghatározhatják a Földünk jövőjét.

6a00d8341bf7f753ef014e864aae5a970d.jpg

Mexikóváros végeláthatatlan nyomornegyede emberek százezreinek adhat otthont (link)

A javaslatról nagy vita alakult ki a geológus körökben, egyrészt az új kor kinyilvánításáról, másrészt arról, hogy ha el is fogadják, vajon hol lehet meghúzni ennek határát, milyen eseményhez lehetne kötni. A kritériumok szigorúak, ráadásul a közel kétszáz év, amely hiába tűnik emberi léptékkel sok időnek, geológiailag teljesen jelentéktelen ahhoz, hogy pontos választ lehessen adni. Az évtizedek óta húzódó vita végére a Berlinben összegyűlt harmincfős ún. "Antropocén Munkacsoport" próbál pontot tenni. A földtudományokban, illetve szociáltudományokban jártas kutatók a Nemzetközi Rétegtani Bizottság égisze alatt keresik a választ arra, hogy az Antropocén hivatalos rétegtani egységként használható lehet-e a Földtörténeti Kortáblán. A munkacsoportnak a következő kérdésekre kell választ adniuk: "Vajon valóban jelent-e akkora mennyiségi és minőségi változást az emberi tevékenység az éghajlat, a geológia és az élővilág szempontjából, hogy azt a Földtörténeti Kortáblán már új korral, az antropocénnal jelöljük?", továbbá "Az emberi tevékenység által okozott változások szignifikánsan megjelennek-e az üledékekben?". Ez utóbbi kérdés megválaszolása talán kevésbé tűnhet fontosnak, viszont vélhetően ezen fog állni, vagy bukni az új kor definíciója. Ugyanis ahhoz, hogy az antropocén kort definiálhassuk, társítanunk kell hozzá egy olyan - emberi tevékenységet mutató - üledéket, ami szignifikánsan eltér a többi holocén üledéktől. Ez viszont - véleményem szerint - igen nehéz feladatnak fog bizonyulni, mivel a holocén már a korai ember tevékenységét is magába foglalja. Kérdem én, hogy az iparosodás előtti, vagy a néhány ezer éves régészeti leletektől (amiket ugye eleve a holocén üledékekben találunk) mennyiben tér el a mai kor emberének "termékeitől"? Vélhetően csak az antropogén termékek mennyiségben van különbség. Viszont ha bele gondolunk, hogy a folyók mekkora mennyiségű szemetet, különféle antropogén anyagokkal szennyezett vizet, és az erdőirtás következtében megnövekedett szárazföldi hordalékot szállítanak a tengerekbe, melyek előbb-utóbb a tengerfenéken kötnek ki, és "üledékként" rakódnak le, akkor az is elképzelhető, hogy a folyók torkolatánál lerakódott szeméttel teli üledékeken alkalmazható lesz az antropocén jelző.

oceans-trash-water-1_80621_990x742.jpg

A lebegő szemétáradaton keresztül indulnak útra a Manila-öböl tisztább részei felé a fülöp-szigeteki halászok. Csak a szemét marad utánunk? (link)

A kérdés még továbbra is nyitott, viszont az Antropocén Munkacsoportnak 2016-ig kell kidolgoznia, majd benyújtania a javaslatot a Nemzetközi Rétegtani Bizottságnak, mely végül döntést fog hozni melyik földtörténeti korban élünk: a holocénban, vagy már "átléptünk" az antropocénba. Ha mégis az antropocén mellett állna ki a tudós társadalom, akkor bizonyára példátlan lenne az, hogy egy geológiai értelemben vett ilyen rövid időszak eseményei alapján új kort vezessenek be. Felvetődött bennem az az elgondolás is, hogy vajon mindezen törekvések mögött nem-e a zöld mozgalmak eszméinek térhódítását látjuk magunk előtt? Vagy a zöldektől függetlenül a tudóstársadalom is az emberek környezetalakító hatását próbálják kihangsúlyozni a maguk módján...? Mindenesetre, talán az antropocén fogalom bevezetésével a közvélemény számára még világosabbá válna, hogy a Föld jelenét elsősorban az emberiség alakítja, és a jövője is a mi kezünkben van. Az emberi hatások pedig gyors ütemben zajlanak le, aminek alapján a skála gyors változtatása sem elképzelhetetlen.

Forrás:

- link ENG

- link HUN1

- link HUN2

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr906802915

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

transgression 2015.01.03. 18:38:56

"most zajlik a földtörténet hatodik igazán nagy fajkihalása, és ez várhatóan folytatódni fog a jövőben is"

biztosan nagyobb volt ez a kihalási hullám pl. a pleisztocén glaciális periódusai során bekövetkezett kihalási hullámnál?

én vhogy nem lennék ennyire biztos ebben...

és abban sem hogy "várhatóan folytatódni fog", hiszen pl. soha nem volt még annyi botanikus kert, állatkert, nemzeti park mint ma...

+ a géntechnológia megjelenésével a génállomány is nagy biznisz lett...

transgression 2015.01.03. 18:41:31

meg hát aztán a hagyományos fajtanemesítés is igen szépen diverzifikálja pl. a háziállatok állományát:)

List of dog breeds
en.wikipedia.org/wiki/List_of_dog_breeds

transgression 2015.01.03. 18:45:34

"illetve az atomenergia felhasználása során létrejött végtermékek vélhetően geológia időskálán is megmutatkozó hatással lesznek környezetünkre."

az élővilág szempontjából mintha eltúlzott lett volna ez az aggodalom...

Radioactive Wolves of Chernobyl
www.youtube.com/watch?v=mHiFn9hbbSw