Pangea

Minden, ami földtudomány

Magyarország feldarabolja önmagát

2014. június 04. 00:32 - Tranquillius

A kissé provokatív cím miatt fontos leszögezni az elején, hogy ez a bejegyzés nem a trianoni békszerződésről szól, sokkal inkább a magyar állam azt megelőző széthullásáról. Mint amikor egy ezeréves tölgyfát elfűrészelnek derékban, úgy pattant ki számtalan "sarj-állam" a Magyar Királyság törzséből az első világháborút követő összeomlás után. Ezen sarj-államok közül néhányról könyvtárnyi anyag áll rendelkezésünkre, néhányról pedig valószínűleg itt fognak először hallani. Ha csupán egyetlen ilyet találnak már megérte megírni a bejegyzést. Ezek az országok térképen sem jeleníthetők meg, területük, lakosságszámuk napról napra változhatott a világ-, avagy a helyi politika függvényében. Virágzásuk egy naptól 3,5 évig terjedt, többségére már a megszűnés másnapján sem emlékeztek a helybéliek. Következzék tehát kikiáltásuk szerinti időrendben ez a 15 kérész-életű állam a magyar történelem legsötétebb időszakából. 

017_irodalom_clip_image002_0002.jpg

 

Bánsági Köztársaság

Fennállt: 1918. november 1. - 1918. november 25.

Kiterjedése: Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegyék

banat.jpg

Alig több mint három hétig állt fenn ez a Temesváron kikiáltott állam, melyet egyedül Magyarország ismert el. Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy Magyarország elismer egy - a területének jelentős részén megalakuló új államot? A válasz egyszerű, mivel a magyar vezetés ekkoriban vakon bízott még a wilsoni elvekben azt remélte, hogy a népek önrendelkezése alapján felálló bánsági államot kénytelen lesz az antant elismerni, és a Magyarországhoz hű vezetés révén valamilyen formában magyar kereten belül lehet tartani ezt a területet. A Bánsági Köztársaság alapítója Róth Ottó, egy német származású szociáldemokrata volt, aki főként a bácskai és bánsági német és magyar nemzetiség támogatására kívánt támaszkodni, akiknek eszük ágában sem volt Szerbiában, vagy Romániában élni. A négy vármegye területén 2,4 millió ember élt a lehető legtarkább etnikai mozaikban. A legnépesebb nemzetiség a román volt 26,9%-al, majd következett a magyar (25,3%), a német (24,1%), a szerb (17,9%) és a szlovák (2,1%). Rajtuk kívül éltek itt még sokácok, bunyevácok, horvátok, bolgárok, krassovánok (katolikus bolgárok), csehek és rutének. Távlati cél volt a terület svájci mintájú, kantonokra való felosztása. Nos, a nagyszerű tervből nem lett semmi. November 7-én megjelentek délről a francia-szerb csapatok, akikkel szemben semmiféle ellenállást nem tanúsítottak sem a bánsági, sem a magyar hivatalos szervek. Temesvár megszállása után gyakorlatilag megszűnt létezni a Bánsági Köztársaság. A történetünk utóéletéhez tartozik, hogy a terület birtoklásáért csaknem kitört egy szerb-román háború, de végül nagy nehezen sikerült szétosztani a tartományt, bár néhány határmenti német település (pl. Zsombolya) hovatartozásáról csak hosszas civakodás után tudtak megegyezni. 

 

Hucul Köztársaság

Fennállt: 1918. november 8. - 1919. június 11.

Kiterjedése: Változó, főleg Máramaros vármegye rahói járása, Körösmező központtal.

hk.jpg

Magyarország széthullása Körösmezőn kezdődött, ahol a rutén népcsoport legkeletibb ága, a huculok 1918. november 8-án a Prágából hazatérő Sztepan Klocsurak vezetésével úgy döntöttek, ezentúl inkább Ukrajnában szeretnének élni. Két nappal később a huszti huculok is úgy döntöttek, nem kérnek a magyarok által felkínált autonómiából (melyet az ungvári székhellyel megalakuló ruszin nemzeti tanács elfogadott) és kimondták a csatlakozást Ukrajnával. A lembergi székhelyű Nyugat-Ukrajnai Köztársaságból verbuvált hadsereg betört Kárpátaljára, de a munkácsi nemzetőrök december 22-én kiszorították őket az országból. 1919. január 7-éről 8-ára virradó éjjelen újabb fölkelést robbantottak ki Körösmezőn, január 17-ig elfoglalták a rahói járást, föleskették a hivatalnokokat a Hucul Köztársaságra. Mivel Kárpátalja sorsáról sokáig képtelenek voltak dönteni az antant hatalmak, Csehszlovákia és Románia is a tettek mezejére lépett, előbbi Amerikában (!) szervezte meg a cseh-párti ruténokat, akik követelték Kárpátalja Csehszlovákiához csatolását. Románia pedig még '19 januárjában elfoglalta a Hucul Köztársaság központját, Máramarosszigetet (lakosságának amúgy 80%-a magyar), majd ugyanezen év nyarán a Felső-Tisza völgy vasútvonalát. Kőrösmező elfoglalása után a hucul kormány tagjait letartóztatták, majd kihallgatásuk után engedték őket Csehszlovákiába távozni. Lengyelország a szovjeteken aratott győzelme után végleg elveszett a hucul remény, hogy csatlakozhatnak a független ukrán államhoz. 1920-ban a románok is kivonultak, így a Huculföld Csehszlovákia legkeletibb csücske lett, a beígért autonómiát azonban hiába várták.

A témával részletesebben a Wang folyó versei blog foglalkozik.

 

I. Magyar Népköztársaság

Fennállt: 1918. november 16. - 1919. március 21.

Kiterjedése: eleinte egész Magyarország (Horvátország nélkül) végül Felvidék, Erdély és Délvidék nélkül.

1024px-Ethnographic_map_of_hungary_1910_by_teleki_carte_rouge.jpg

Magyarországról szemlélve az eseményeket hajlamosak vagyunk túlzott jelentőséget tulajdonítani a Magyar Királyság romjain alakuló új államok közül a legnagyobbnak, az I. Magyar Népköztársaságnak. Ugyan magát népszuverenitás alapján állónak mondta, nem népakarat útján jött létre. Károlyi Mihályt soha egyetlen választáson nem választották meg, miniszterelnöknek is a király nevezte ki. A népköztársaság kikiáltásáról a nagy fejetlenségben csupán a nép véleményét felejtették el megkérdezni. Ha már az államigazgatásban nem sikerült megvalósítani a népfelség elvét, sikerült a hadseregnél. Először a tisztek kezéből vettek ki mindenféle fegyelmező eszközt, majd egy zseniális ötlettől vezérelve bevezették, hogy a legénység maga választhassa meg a tisztjeit.

Az új hatalom feltétlenül hitt a wilsoni elvekben és próbált kész helyzetet teremteni a békeszerződés előtt a nemzetiségek tekintetében. Magyar szorgalmazásra 1918 novemberében-decemberében sorra jöttek létre határmenti területeken az autonóm tartományok, úgymint a már említett Bánáti Köztársaság, a Ruszka Krajna, a Szlovén Krajna, a Keleti Tót Köztársaság. A leghosszabb életű ezek közül a kárpátaljai kísérlet volt, de a magyarbarát ruténok mellett létezett egy román és egy cseh-párti rutén népi tanács is. A többi kezdeményezés heteken belül elhalt vagy létre sem jött.

Külföldről szemlélve az I. Magyar Népköztársaság csak egy volt a keletkező utódállamok közül. Kormányát nem ismerték el, küldöttségeivel nem tárgyaltak, követeivel csupán az éppen aktuális jegyzékek átadására szorítkoztak, antantbarátságát "elképesztő naivitásnak" tartották.

"Franchet d'Esperey tábornoknak meghagytuk, hogy [...] a magyar álkormányt valójában mint egyszerű helyi hatóságot kezelje, és csak olyan mértékben tartson fönn vele kapcsolatot, amilyen mértékben azt a katonai helyzet szükségessé teszi."

Károlyi Mihálynak körülbelül három hónapjába telt míg rájött, hogy a hadsereg nélküli Magyarországot elözönlő román, szerb és cseh csapatok nem üdülni jöttek, hanem maradni. De akkor már késő volt.

 

Hiénc köztársaság

Fennállt: 1918. november 22. - 1918. november 24.

Kiterjedése: Sopron vármegye németek lakta része.

Hans Suchard szociáldemokrata politikus alapította ezt az államot a Sopron vármegyei Nagymartonban azzal a nem titkolt szándékkal, hogy aztán átjátssza Ausztriának. A hiénc név a Sopron és Vas vármegyei németek elnevezése volt. Mindössze kettő napig állt fenn, kudarcának oka az volt egyfelől, hogy a helyi németajkú lakosság ekkor még kifejezetten lojális volt Magyarországhoz, másrészt a magyar katonaság csírájában fojtotta el ezt az elszakadási törekvést. Suchardot halálra ítélték, de az ítéletét nem hajtották végre.

 

Szepesi Német Köztársaság

Fennállt: 1918. december 9. - 1918. december 17.

Kiterjedése: Szepes vármegye Poprád-völgy

sznk.jpg 

A Felvidék nagy részét a cseheknek átengedő, december 6-án kikényszerített Bartha-Hodža demarkációs vonal elfogadásának hírére a Felső-Magyarországi Német Nemzeti Tanács, tapasztalva a Károlyi-kormány tehetetlenségét, az antant hatalmak által meghirdetett népek önrendelkezési joga alapján, a cseh megszállás megelőzése érdekében Késmárkon kikiáltotta a független Szepesi Német Köztársaságot. Az ország legsűrűbb városhálózatával rendelkező Szepesség polgársága (18000 magyar és 38000 német) látván a cseh hadsereg közeledését és a magyar közigazgatás tehetetlenséget végső elkeseredésében tette meg ezt a lépést, így próbálva saját kezükbe venni sorsukat. Az "állam" december 17-én a csehek késmárki bevonulásával megszűnt.

 

Ruszka Krajna

Fennállt: 1918. december 10. - 1919. április 29.

Kiterjedése: Kárpátalján Bereg, Ugocsa és Nyugat-Máramaros vármegyék rutének lakta vidékei.


ruszka.jpg 

Miközben a hucul rutének Körösmezőn saját köztársaságukat Ukrajnához csatolták volna, a Ruszin Nemzeti Önállóság Pártja a Magyarország által felkínált autonómiát fogadta el, ugyanis sokuk az Alföldre járt aratni, ezért megélhetésüket féltették. Az 1918. december 10-én megalapított autonóm terület Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyére terjedt ki, bizonytalan határral a magyarlakta területek felé. Ezen kívül éltek még rutének Zemplén, Sáros és Szepes vármegyében, de őket a Bartha-Hodža demarkációs vonal cseh megszállás alá helyezte. Belügyeikben önállóságot élveztek és biztosították a területen élő nem-rutének jogait is. Élén a ruszka-krajnai miniszter állt, székhelye Ungváron volt. 1919 márciusában a cseh előrenyomulás miatt áthelyezték a hivatalokat Munkácsra. 

A Tanácsköztársaság idején a Ruszka Krajna eleinte Magyarországhoz tartozott, és itt is végbement a kommunista fordulat, de miután a csehek a Sáros vármegyei ruténekkel kimondatták csatlakozási igényüket Csehszlovákiához, a nemzetiségi elvre (!) hivatkozva hadseregükkel megszállták Huculföld kivételével az egész Kárpátalját, véget vetve a Ruszka Krajna autonóm területnek.

 

(Keleti-) Tót Köztársaság

Fennállt: 1918. december 11. - 1918. december 29.

Kiterjedése bizonytalan, a Felvidék keleti része, Zemplén, Sáros és Abaúj-Torna vármegyék szlovákok által lakta vidéke

sztk.jpg

Dvortsák Győző (1878–1943), Sáros vármegyei levéltárnok nevével kapcsolódik össze ennek az "államnak" a története. A turócszentmártoni deklaráció (1918. október 30.) utáni napokban Dvortsák Eperjesen megalakította a Keletszlovák Nemzeti Tanácsot, mely nem ismerte el a csehszlovák egységet kimondó Szlovák Nemzeti Tanács legitimitását a keleti területekre nézve, és december 11-én Kassán kikiáltotta a Szlovák Népköztársaságot, kérve ennek elismerését a Károlyi-kormánytól. Jászi Oszkár mindezt örvendetes fejleménynek tekintette, Milan Hodžával folytatott tárgyalásán hangsúlyozta is, hogy a keletiek nem kívánnak Csehszlovákiához csatlakozni, ám a kormány végülis a nemzetközi komplikációktól tartva a kérést elutasította és hagyta, hogy a csehszlovák hadsereg puskalövés nélkül megszállja a területet. (bővebben itt) Dvortsák egy függeltlen szlovák államért küzdött, de a valósághoz hozzátartozik, hogy később ugyanő a Magyar Nemzetgyűlésben felszólalt a Trianoni béke ratifikálása ellen, azt a szavazáson a legitimista képviselőkkel együtt nem volt hajlandó megszavazni.

Magyar Tanácsköztársaság

Fennállt: 1919. március 21. - 1919. augusztus 1.

Kiterjedése: mai országterület + Burgenland + időszakosan Kárpátalja és Délkelet-Felvidék 

Magyarország 1919. március 31-én. Nagyobb méretben

A Magyar Tanácsköztársaság történetéről könyvtárnyi irodalom áll az érdeklődők rendelkezésére, ezért csupán néhány kérdésre térnék ki. A Tanácsköztársaság gyakorlatilag egy puccsal jött létre, és az itt felsorolt államok közül egyedüli volt, amely a saját polgárai ellen is fegyvert fogott. Már az I. Magyar Népköztársaság alatt megkezdődött a magántulajdonok "újraelosztása", amely a Tanácsköztársaság idején intézményesült Robin Hoodként csatornázta a burzsuj vagyont a szegények, ill. saját zsebe felé.

Megalakulása idején Magyarország kilátásai még mindig jobbak voltak a határok tekintetében, mint a bukásakor. Csak 1919 nyarán született meg a döntés, miszerint Burgenland Ausztriáé, a Drávaszög és a Muramellék a délszláv államé, Pozsonyligetfalu pedig Csehszlovákiáé lesz. Ugyan arra nincs utalás nemzetközi dokumentumokban, hogy a kommunista állam volt az ok, hogy ezeket a területeket nem sikerült megtartani, de az tény, hogy a tárgyalások során a szomszédos államok felhasználták ezt Magyarország ellen.

A Tanácsköztársaság a rendbeszedett vörös hadseregével megindított északi hadjárattal ideiglenesen jelentős területeket hódított vissza a cseh hadseregtől, de a kimerült hátország fokozatosan elfordult a hatalomtól. Az északi front katonái aratáskor egyszerűen felültek a vonatra és hazamentek. A kényszersorozások ellen pedig sok helyen fegyveres ellenállásra is sor került. A teljesen kimerült és kivéreztetett országot az összeomlott tiszántúli támadást követően gyakorlatilag teljesen megszállta a román hadsereg.

 

Vendvidéki Köztársaság

Fennállt: 1919. május 29. - 1919. június 6.

Kiterjedése: Vas vármegye muraszombati járása és Zala vármegye alsólendvai járásának nyugati része.

vendvidek.jpg

1918. decemberében az I. Magyar Népköztársaság a Vas és Zala vármegyében élő szlovéneknek, más néven vendeknek is autonómiát kívánt adni. A Szlovén Krajna azonban nem jutott tovább a tervek szintjénél, ugyanis a helyi lakosság sem támogatta. A Muravidék területe kívül esett a belgrádi egyezményben meghúzott szerb megszállási övezeten. Egészen a Tanácsköztársaság idejéig úgy tűnt, ez a másfél járás megmarad Magyarországnak. (1919 nyaráig volt rá remény, hogy a Muravidéken kívül, Burgenlandot és a Drávaszöget is megtarthatjuk).

A Vendvidéki Köztársaság talán a legkülönösebb államalakulat volt mind közül. Egyetlen, a törvénnyel szembekerült embernek volt köszönhető létrejötte. A Tanácsköztársaság ideje alatt Tkálecz Vilmos, mint népbiztos működött Muraszombatban és sok más környékbelihez hasonlóan csempészésből egészítette ki jövedelmét a kifejezetten szegénynek számító vidéken. Néhány másik népbiztos kollégát is beszervezett az üzletbe, mígnem egy rivális banda fel nem jelentette a hatóságnál. Mivel csempészésért akkoriban halál járt, Tkálecz Vilmos próbált menekülni a kutyaszorítóból és felvette a kapcsolatot a stájer jobboldali körökkel. Közben mint népbiztos kiutasította a nyomozókat a járásból és nekilátott a terve megvalósításának. Még emlékezhetett a Szlovén Krajna tervére, ennek példájára egy független államot akart létrehozni a szlovének által lakott területen. Május 29-én éjjel egy órakor egy muraszombati hotel erkélyéről a népek önrendelkezési jogára hivatkozva deklarálta az új állam megalakulását, s rögvest a köztársaság emléknapjává nyilvánította e neves dátumot.

A megalakuló államról sokan azt hitték, hogy valami vicc, mindenesetre a környék lakossága megrökönyödve hallgatta a történteket. Ausztria azonban hajlandó volt elismerni Tkálecz Mura Köztársaságát, sőt fegyvert is küldött a vörösök ellen. Alsólendva magyar katonasága ugyancsak nem szívlelhette a kommunista uralmat ezért hajlandóak voltak csatlakozni.

Egy váratlan vasutassztrájknak köszönhetően pár nappal sikerült elnyújtani az állami létet, a vörös hadsereg ezután gyakorlatilag akadálytalanul szállta meg újra a területet. Tkálecz Grazba menekült, a helybéli lakosság pedig egyre inkább azt gondolta jobb lesz inkább a délszláv államhoz csatlakozni.

A témát meglepő alapossággal tárgyalja a magyar wikipédia.

 

Szlovák Tanácsköztársaság

Fennállt: 1919. június 16. - 1919. július 7.

Kiterjedése: Sáros és Abaúj-Torna vármegyék Vörös-hadsereg álltal megszállt részei.

TRDSC03729.jpg

Antonín Janoušek cseh kommunista hírlapíró vezetésével Eperjesen alakult kommunista bábállam. A Magyar Tanácsköztársaság 1919 nyarán igyekezett kitörni az imperialisták gyűrűjéből, ezért a Vörös Hadsereg északkelet felé vette az irányt, hogy kapcsolatot teremtsenek az ukrajnai vörösökkel. Előrenyomulásuk során 1919. június 10-én már szlovák lakosságú területeket is ellenőrzésük alá vontak. Mivel úgy gondolták a szlovákok nem kérnek az újabb magyar impériumból, ezért Kun Béla kérése nyomán kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Az állam kiterjedése az aktuális frontvonalaktól függött, legnagyobb kiterjedése idején északi határa Lévától a galíciai határig (Bártfától északra) húzódott. Alkotmányát Ján Hirossik tetőfedő készítette el, mely nagyban hasonlított a magyar testvérállaméra. Megkezdődött az üzemek államosítása és a burzsujok üldözése.

Amit a csehszlovák hadsereg fegyverrel nem tudott felszámolni, megoldotta az antant egy sokadik jegyzékkel. A Tanácskormánytól követelték a terület kiürítését, aminek a Tanácsköztársaság rövid vonakodás után feltétel nélkül eleget tett. Stromfeld Aurél vezérkari főnök ugyan lemondott, de a döntés következtében a Szlovák Tanácsköztársaság dicsőséges 21 napja lezárult.

 

Carnarói Olasz Kormányzóság

Fennállt: 1919. szeptember 12. - 1920. november 12.

Kiterjedése: Fiume város + Kvarner-öböl néhány szigete

fiume2.jpg

Magyarország egyetlen olasz többségű városa Fiume volt, éppen ezért Olaszország nem hagyhatta, hogy az I. világháborút követő rendezés keretében délszláv fennhatóság alá kerüljön. Nem csupán az olaszok, de a városban élő németek és magyarok is jobban örültek volna az olasz fennhatóságnak. 1919. szeptember 12-én Gabriele d'Annunzio költő és katona (1924-től Montenevoso hercege) szabadcsapatai élén megszállta a várost. Miután 2000 fős irreguláris seregével elkergette a brit és francia erőket bejelentették csatlakozásukat Olaszországhoz. Olaszország azonban tartva a szövetségesei rosszallásától nem fogadta el ezt a döntést, sőt blokád alá vonta Fiumét. A katona-költő nem esett kétségbe, kikiáltotta a Kvarner-öböl Olasz Kormányzóságát, mely 15 hónapon keresztül állt fenn. Egyetlen állam ismerte el hivatalosan, a Szovjetunió.

Sok tekintetben ez az állam előfutára volt az olasz fasiszta államnak, alkotmánya szerint korporatív állam volt, vezetőjét például Duce-nak nevezték. Kis területe ellenére meglehetősen aktív külpolitikát folytatott, próbálták felfegyverezni az íreket, támogatást nyújtottak a Balkán-félsziget szláv és albán szeparatistáinak, sőt még Olaszországnak is hadat üzentek.

1920-ban, a rapallói szerződésben Olaszország és a Szerb-Horvát-Szlovén királyság megegyezett abban, hogy Fiume semleges státust kapjon. A nélkülük meghozott döntést a fiumeiek nem voltak hajlandó elismerni. Az olasz királyi flotta 1920 decemberében megelégelve d'Annunzio kalózállamát, bombázni kezdte Fiumét, mire a város megadta magát és független, semleges köztársasággá alakult -> Fiume szabadállam.

 

Fiumei szabadállam

Fennállt: 1920. november 12. - 1924. március 26.

Kiterjedése: Fiume város

460px-Istria_Map_1918_-_1947.jpg

Fiume szabadállam egy dologban kivétel az itt felsorolt többi államhoz képest, 1921-ben a nagyhatalmak hivatalosan elismerték létezését. 1922-ig függetlenség-párti politikus irányította, őt egy fasiszta puccs buktatta meg. A városban egyre többen támogatták az olasz csatlakozást, amely végül 1924. március 24-én valósulhatott meg, miután államközi enyhülés állt be a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal. A felek a római szerződésben állapodtak meg, hogy Fiume csatlakozhat az olasz államhoz.

 

Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság

Fennállt: 1921. augusztus 14. - 1921. augusztus 21.

Kiterjedése: Kelet-Somogy, Baranya, Dél-Tolna, Észak-Bácska és Csongrád vármegye szerb megszállás alá eső részei

baranya.jpg

1921 nyarára már mindenhonnan kivonultak a megszálló román és cseh hadosztályok, egyedül Magyarország déli részén voltak jelen még mindig szerb csapatok. Ők még az 1918. november 13-i belgrádi egyezményben megállapított fegyverszünet értelmében tartózkodtak itt. A megszállás alatt a szerbek próbáltak barátságos viszonyba kerülni a helybéli, főként pécsi munkássággal, abban a reményben, hogy azok majd önként csatlakoznának a formálódó délszláv államhoz. Somogy megye délkeleti szögletétől a Mecseken keresztül egészen Szegedig húzódott a megszállt terület határa, ami egyfajta vörös rezervátumként működött a Tanácsköztársaság bukása után. Számos kompromittált kommunista menekült erre a területre, ahol próbáltak egy újabb kommunista, de minimum szocialista államot létrehozni. Pécs polgármesterét ez időben például Linder Bélának hívták. Erre a megfelelő alkalom akkor jött el, amikor a szerbek jelezték nekik, hogy hamarosan kénytelenek lesznek kivonulni és napokon belül várható volt a Horthy-féle Nemzeti Hadsereg bevonulása.

1921. augusztus 14-én egy utolsó elkeseredett lépésként Pécsett egy 15-20000 fős tömeggyűlésen Dobrovits Péter kikiáltotta a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaságot.

"Megteremtjük a Baranyai Szerb–Magyar Köztársaságot és köztársasági államformában újrateremtjük a Pécs–baranyai Szabadságszigetet! Nem adjuk oda hazánkat, szülővárosunkat, nem adjuk oda a darútollas Horthy-pribékeknek, a Prónay, a Héjjas véreskezű, herélőkéses fehér tisztjeinek!"

Az állam egy héten keresztül állt fenn, felfegyverzett karhatalom állt a rendelkezésére, de vezetői, Linder és Dobrovits jóformán végig Belgrádban tárgyaltak, hátha sikerül maradásra bírni a szerb csapatokat. Belgrád számára egyre kínosabb volt a magyar szélsőbaloldali kapcsolat, miközben az anyaországban rendőri erőkkel üldözték a szerb elvtársakat. A szerbeknek nem akarózott fegyvert fogni a munkás államért és lassan megkezdték az evakuálást, melyhez a fehérterrorral kapcsolatos rémhírek miatt kb. 20000 munkás, baloldali és kommunista menekült csatlakozott. Egy részük később visszaszivárgott Magyarországra. A Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság a Nemzeti Hadsereg augusztus 21-i bevonulásával szűnt meg létezni.

A Csallóköz esetében fordult elő, hogy a csehek arra hivatkoztak, hogy Prágában csallóközi bizottság követelte, hogy Csehszlovákiához tartozhassanak, de ennek realitása igen kicsi. Ezért egyedülálló a magyar történelemben, hogy magyar politikusok Belgrádban könyörögjék ki etnikailag magyar területek elcsatolását. Szerencsére nem jártak sikerrel.


Lajtabánság

Fennállt: 1921. október 4. - 1921. november 5.

Kiterjedése: Burgenland és Sopron város

lajta.jpg

Az 1919. június 2-án elkészült osztrák béketervezet még érintetlenül hagyta a régi osztrák-magyar határt. Azonban Karl Renner osztrák államkancellár a kommunista veszélyre, Bécs élelmezésére és a területen élők etnikai összetételére hivatkozva új döntést kért, melyet az antant júliusra elfogadott. Az osztrák követelés eredetileg kiterjedt Pozsonyra is, innen származik a (Vier)Burgenland elnevezés (Preßburg-Pozsony, Wieselburg-Moson, Ödenburg-Sopron és Eisenburg-Vas). A Hiénc Köztársaság két napjától eltekintve egészen 1921 őszéig magyar fennhatóság alatt állt a terület. A többségében németajkú (kisebb részben horvát és magyar) lakosság eleinte lojális volt a magyar államhoz, ám ez a lojalitás az idő múlásával folyamatosan fogyott. Ezt elősegítette az országban tapasztalható anarchia, a tanácsköztársaság alkoholtilalma (a helybéli gazdák közül sokan vitték eladni borukat Bécsbe), végül pedig a nyugat-magyarországi felkelés. 1921-ben báró Lehár Antal próbálta visszafordítani ezeket a folyamatokat Bethlen miniszterelnök megbízásából, de végül Prónayék fogságába került.

Horthy azonban ráeresztette terroralakulatait – Prónayt, Héjjast, Hirt – a szerencsétlen vidékre. Azokra a viszonyokra gondolok, amelyeket Felső-Sziléziában teremtettek, kétségtelenül egészen más feltételek közepette, amelyek azonban itt nem bizonyultak helytállónak. Sok dühítő hír jött a burgenlandi erőszakos cselekményekről, amelyek formálisan ellenállásra provokálták a német lakosságot. Bethlen miniszterelnök azért keresett meg engem, hogy egy burgenlandi körúttal nyugtassam meg a lakosságot, és ahol lehetséges, teremtsek rendet. Bár minden kapcsolatot határozottan elutasítottam a terrorszervezetekkel, a lakosság – amelyben teljesen megbízom – érdekében nem tudtam nemet mondani. Bethlen egy kormányautót és nyílt parancsot bocsátott rendelkezésemre, elindultam. Amit tapasztaltam, megrendített. Mi lett rövid idő alatt a derék, lojális népből! Erőszakos cselekmények belülről, mértéktelen propaganda kívülről.

1921 augusztusában, amikor a magyar reguláris erők már csak Sopronban voltak jelen és ők is távozni készültek Prónay Pál vezetésével felkelés robbant ki, amely rövid úton kiűzte az osztrákokat Burgenland területéről. A felkelést a magyar kormány hivatalosan nem támogathatta, mint ahogyan az október 4-én kikiáltott Lajtabánságot sem ismerhette el. A Felsőőr (Oberwart) székhelyű állam egy hónapig állt fenn Prónay Pál vezetésével, aki a lajtai bán címet viselte. Ez volt az egyetlen olyan magyar "bábállam" mely részben sikeresen betöltötte a funkcióját, kierőszakolva a december 14-én megtartott soproni népszavazást, egy darabot megtartva a már elveszett területekből.

 

Frissítés, előkerült még egy állam!

 

Kalotaszegi Köztársaság

Fennállt: bizonytalan, valamikor 1918 december és 1919 január között

Kiterjedése: Kolozs vármegye bánffyhunyadi, nádasmenti ill. gyalui járásának magyarok által benépesített területe.

kalotaszeg.jpg

A Kalotaszegi Köztársaság szellemi atyja Kós Károly volt, aki a gyulafehérvári román gyűlés után Sztánán kezdett szervezkedni, hogy a helyi egy néprajzi tömböt alkotó magyar lakosság is saját államot alapíthasson, ha már ez a jog a románoknak megadatott. Körülbelül 40000 fő alkotta volna a kis állam lakosságát. Vezetőül Albrecht Lajos bánffyhunyadi ügyvédet és földbirtokost választották meg. A kis állam küldöttsége Nagyszebenben felkereste a román Kormányzótanácsot (Consiliul Dirigent), akik azonban hallani sem akartak arról, hogy a magyarok bármiféle jogot követeljenek maguknak. Amikor a küldöttség hazatért Kelet-Magyarország főkormánybiztosa Apáthy István már börtönben ült. A Kalotaszegi Köztársaságnak a román bevonulás vetett véget.

Bővebben: http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf4805.pdf

Tudomásunk van továbbá egy Székely Köztársaságról is, amely azonban megrekedt a tervek szintjén 1919 januárjában. 

trianon_tabla.jpgMagyarország területén létrejött államok 1918. nov. 1. - 1922. (Fiume szabadállam sávja még 15 hónappal hosszabb, a Kalotaszegi Köztársaság bizonytalan időpontja miatt nem szerepel)

Ilyen mértékű széthullásra erős magyar központi hatalom fennmaradása esetén nem lett volna esély. A hadsereg hiánya és a magyar közigazgatás elpárolgása utáni vákumban sorra jöttek létre a legképtelenebb államalakulatok. Mindennek további táptalajt adtak az ún. wilsoni elvek, melyek megvalósítását egyedül az idealista magyar hatalom vélt komoly kiindulási alapnak, olyannyira, hogy egész létezését erre tette fel. Magyarország föderalizálásának kísérlete elkésett és eleve kudarcra ítélt próbálkozás volt 1918 végén. Talán egy erős hadsereg és a népszavazáshoz való ragaszkodás több eredménnyel kecsegtetett volna, de ez már bőven a mi lett volna, ha... kategória.

(Zárójeles megjegyzés a végén: Magyarország jelenlegi határait nem a trianoni, hanem az 1947-es párizsi békeszerződés rögzíti)

 

A "pöttyös" térkép forrása: Magyar Országos Levéltár Magyarország néprajzi térképe település és lélekszám szerint. Szerkesztette: Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly, 1919.

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

44 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr276240112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

WLaci 2014.06.04. 10:18:35

Gratulálok, nagyon érdekes cikk!

babarczyeszter 2014.06.04. 12:40:58

A cikk nagyon érdekes, de kimaradt belőle, hogy Károly hirdetett földeralizációt október 16-án, a k.u.k. hadsereg nemzetiségi alakulatai, illetve katonái pedig már azt jóval megelőzően kezdtek elszivárogni, hazamenni, átállni (már 1916-tól!) -- tehát még a fegyverletétel előtt. Amit történeti Magyarországnak hívunk, valójában a Habsburg Monarchia keretében volt képes a kisebbségeit féken tartani, és semmi esélye nem volt rá, hogy túlélje a háborút.

Lovag Mihály 2014.06.04. 12:52:52

köszönöm, nagyon érdekes volt!

tjunior 2014.06.04. 12:59:14

Nagyon érdekes cikk, gratulálok.
Onnan is indulhatnánk, hogy a kiegyezéssel egy olyan országot eszkábáltak össze ami azelőtt 350 évig nem létezett és ami a nagyobb baj volt, önmagában teljesen életképtelen lett volna.

turista a saját országában 2014.06.04. 13:10:32

Már bocs, de a Magyar Népköztársaság és a Tanácsköztársaság nem a MK romjain megalakuló, a többiekhez hasonló "részállamocska", hanem annak időlegesen fönnálló jogutódja.

johnibyg 2014.06.04. 13:47:41

Gratula, nagyon érdekes cikk volt :-)

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2014.06.04. 15:33:41

"Trianonban csupán azt foglalták írásba, amit addig végrehajtottak rajtunk. Ha nem engedünk be senkit, akkor azt foglalták volna írásba."

Balt 2014.06.04. 15:50:16

Még csak a felénél járok, de nem tudom megállni, hogy rögtön ne írjam:

Ez remek, hiánypótló poszt, számomra is nem egy új ismerettel, pedig érdekel a téma. Kicsit bővebben, térkép- és fotómellékletekkel népszerű/népnevelő tudományos értékű munka lehet.

Őszintén osztom a tanácsállamot (és a Károlyi-kormányt) elmarasztaló álláspontot, mégis, azt mondanám: egy távolságtartóbb és "szárazabb" megvilágítás tárgyilagosabb lenne.

(Itt egy "az" felesleges:
"Megalakulása idején Magyarország kilátásai az még mindig jobbak voltak a határok tekintetében, mint a bukásakor.")

Olvasom tovább.

Balt 2014.06.04. 15:56:32

@turista a saját országában: Nézőpont kérdése: lásd a citált francia diplomáciai utasítást.

Balt 2014.06.04. 16:12:47

"Frissítés, előkerült még egy állam!"

Ha jól gondolom, az orsovai török sziget is megérne még egy misét. (Na jó: imát, Mekka felé.) :)

Tranquillius 2014.06.04. 16:28:34

A Károlyi-kormányról és a Tanácsköztársaságról eredetileg írt szöveg kétharmadát kitöröltem már élesítés előtt a tárgyilagosság kedvéért. :)
Ada Kalehről a Dunai Szigetek blogon dunaiszigetek.blogspot.com/search/label/Ada%20Kaleh találhatsz rengeteg információt.

Balt 2014.06.04. 16:48:11

@Tranquillius: Jó, de ide tartozhat Ada-Kaleh is, amennyiben csak '23-ban "csatlakozott" Romániához - bár talán nem volt deklarált önálló államisága. (De még a Monarchiában is különleges státusza volt egészen a pozarevaci békétől, de legalábbis a XVIII. századtól kezdve, azaz voltaképpen folyamatosan.) :)

Gábor Czap 2014.06.04. 16:56:19

Gratulálok nagyon érdekes és hiánypótló!

Batávia 2014.06.04. 19:18:36

Grat,nagyon jó cikk! Köszönöm!

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2014.06.04. 19:43:18

szuper a cikk! rendkívül részletes. csak gratulálni tudok a szerzőnek.
bár nekem lenne időm ilyen részletes cikkeket írni.
na majd ősztől... :)

Tranquillius 2014.06.04. 19:50:02

@JTom: Őszintén remélem, hogy lesz időtök ahhoz a minőségű képanyaghoz ugyanolyan súlyú szöveget hozzátenni! ;)

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2014.06.04. 19:54:33

@Tranquillius: nagyon kedves vagy, köszönöm a jókívánságod!
örülök, hogy ilyen témában (trianon és vidéke) a mai nap igazán tartalmasat is olvashattam.
én úgy is megkaptam a blogon, hogy ma nem trianon volt a téma :D
baráti üdv: Jtom

halász jóska 2014.06.04. 19:55:14

"Károlyi Mihályt soha egyetlen választáson nem választották meg, miniszterelnöknek is a király nevezte ki." ez mondjuk a világháború alatt nem egy kormányfőről elmondható

Crass 2014.06.04. 20:05:39

Sajnos a törökökkel ellentétben nekünk nem volt Kemál Atatürkünk, aki kivágta volna a szarháziakat az országból. Nem is tudták megcsonkíatani Törökországot az antant öré gyült sakálok. Egy darabig szívták a fogukat, de persze csak úgy gyáva szarházi módon, aztán elhallgattak. A nemzetiségi politikájukat tekintve a görög és örmény kisebbségek "kezelése" nem nevezhetö európéernek. A magyarok ezt a határozott ügykezelést soha nem is pártolták, pedig a mindvégig döntöen illojális kisebbségeink többször kiérdemelték 1848-ban meg annak elötte is. Helyette a buta magyar vérzett a török, a mongol, és minden betolakodó ellenében. A kisebbségek pedig többnyire háborítatlanul szaporodtak és híztak. Trianon és az azt követö és máig tartó mocskolódás, népirtás, hazudozás a gazdanép iránti gyülölet a hála. Vae victis!
Annál nagyobb megbecsülés és tisztelet azoknak a hösöknek, akik fegyverrel életüket kockáztatva harcoltak a magyar földért. A jellemtelen politika siránkozására, zsarolására Prónayék ugyan kénytelenek voltak a szarházi tokosoknak az Örvidéket átadni, de Sopron és vidéke megmaradt.

Tranquillius 2014.06.04. 20:20:42

@Crass: Törökországot meg tudta csonkítani az antant. Lásd: www.worldstatesmen.org/Ottoman.jpg

nagykerek 2014.06.05. 00:15:02

Ez valóban egy érdekes cikk, de azért megszólalt bennem a kisördög: biztos hogy nem hagytál ki egyetlen önjelölt kalandort sem?

GERI87 2014.06.05. 10:04:15

A magyar Népköztársaság és a tanácsköztársaság nem hinném hogy új állam volt, csak a magyar állam új neve, egy új rendszer, nem monarchia!
Ennyi erővel a Kádári, Rákosi- Népköztársaság is új állam volt? na ugye.

Sok felsorolt "állam" meg csak terv volt, fantázia, politikai kalandorok agyszüleménye támogatás és hatalom nélkül. Érdekes a lista, de ezek nem utódállamok, még járási funkciót sem tudtak betölteni.

óðinn 2014.06.05. 10:25:37

@Tranquillius: Szerintem arra gondolt, hogy a sevres-i béke a mainál is kisebb területet hagyott Törökországnak, de Kemal Atatürk és a hadsereg ezt "felülvizsgálta".

Tranquillius 2014.06.05. 10:49:50

@GERI87: Mind a népköztársaság mind pedig a tanácsköztársaság új állam volt. Kínosan ügyeltek arra, hogy még véletlenül se keverjék össze őket a Magyar Királysággal. A szlovákoknál ez a nyelvben is megjelenik: a Magyar Királyságot Uhorsko-nak hívták, a károlyi-féle szerencsétlenkedést már Madarsko-nak. A Horthy-rendszernek évekbe telt, míg a közjogi folytonosságot sikerült helyreállítaniuk a Magyar Királsággal. A kádár-rákosi féle állam is új állam volt, új számozást kaptak a köztársaságok történetében.

Balt 2014.06.05. 15:40:36

@Tranquillius: De Sévres-hez képest kétségtelen siker, ami maradt, nem véletlen az Atatürk "ragadvány"név:
hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A8vres-i_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9s#mediaviewer/F%C3%A1jl:TreatyOfSevres_hu.png

(Atatürk részben vitatott származása amúgy érdekes adalék: szaloniki török-görög-zsidó családból származik.)

GERI87 2014.06.05. 23:09:43

@Tranquillius:

"Mind a népköztársaság mind pedig a tanácsköztársaság új állam volt."

Megváltoztatták az államformát, ennyi történt.

"A szlovákoknál ez a nyelvben is megjelenik: a Magyar Királyságot Uhorsko-nak hívták, a károlyi-féle szerencsétlenkedést már Madarsko-nak."

Ez nem érv, ugyanis a mai MO-ágot is "Madarsko"-nak mondják!
Ennek történelmi-ideológiai oka van:
A szlovák nemzetpolitikai történelemfelfogás szerint a soknemzetiségű magyar államot 'Uhorsko' névvel illeti és ezzel megkülönbözteti a trianoni "igazságtétel" után megmaradt homogén nemzetállamtól.
A különbségtétel más okaira most nem térek ki.

"A Horthy-rendszernek évekbe telt, míg a közjogi folytonosságot sikerült helyreállítaniuk a Magyar Királsággal."

Nem kellet helyreállítani semmit! Alapból ugyanaz az az állam!

"A kádár-rákosi féle állam is új állam volt, új számozást kaptak a köztársaságok történetében."

Nem új! Nézz utána ennek.
Maga a kommunista párt sem mondta hogy ez új állam, csak azt hogy "új rendszer".
De szerintem hiába magyarázok, neked ez berögzült, neked ez tetszik.

Tranquillius 2014.06.06. 08:18:33

@GERI87: Volt egyszer egy ezer éven keresztül román alapokon felépített gótikus katedrális, jelentős barokk átépítésekkel, ami az első világháborúban komolyan megésrült. Két irányzat volt, egy halovány, miszerint érdemes lenne ezt kijavítani és rendbetenni, valamint egy másik, a károlyi-féle, miszerint az egészet el kell bontani és a helyén az anyagokból felépíteni egy művházat a népnek. Utóbbi lett, miközben az anyag egy részét elcsórták,a telekből pedig lenyúltak egy jelentős részt a szomszédok. A telek egy része ugyanaz, az anyag egy része ugyanaz, de a művház az mégsem egy évezreden keresztül csinosított katedrális. De kézséggel elismerem, sokkal többen vannak akik úgy gondolkodnak mint te.

GERI87 2014.06.06. 09:38:06

@Tranquillius:

"De kézséggel elismerem, sokkal többen vannak akik úgy gondolkodnak mint te."

Kb mindenki, legalábbis én még nem találkoztam olyannal aki szerint 18-ban 19-ben, 20-ban 44-ben 45-ben 46-ban 49-ben 56-ban 57-ben 89-ben 2012-ben min-mind új magyar állam jött volna létre, csak azért mert megváltozott a politikai rendszer, országnév.

McKinney 2014.06.07. 16:15:14

A legjobb ami valaha létezett a mostani EU. Nem mintha nem lehetne tovább javítani, pl a schengeni egyezmény további tagállamokra kiterjesztésével.

dohog 2014.06.07. 16:26:41

A romanok hogyan ülhettek a győztes antante államok közé a béketárgyaláson nincs épkézláb magyarázat. A központi hatalmakkal békeszerződésők volt./a bukaresti békeszerzödés/1918 nov. 11 a háborunak vége ekkor sem álltak hadban senkivel.majd késöbb elöhuznak egy hadüzenet félét nov.10. datálva egy nappal a háboru befejezése elöttre.Kinek cimeztékvolna?hadviselö fél már nem volt. Wilsonra es a 14 pontjára mar nem volt szükség ott is hagyta a béketárgyalást aláirás nélkűl az Amerikai Kongreszos pedig sose ratifikálta

billy reed 2014.06.08. 00:59:18

Kiváló cikk, gratulálok! Igazi hiánypótló munka!

@Crass: "gazdanép"
Már ez a kifejezés külön is megérne egy elemzést.

" Trianon és az azt követö és máig tartó mocskolódás, népirtás, hazudozás a gazdanép iránti gyülölet a hála."

Ön szerint ez mi? A bibliai szeretet alapvetése?

"Nem is tudták megcsonkíatani Törökországot az antant öré gyült sakálok. Egy darabig szívták a fogukat, de persze csak úgy gyáva szarházi módon, aztán elhallgattak."

De, igen jelentősen megcsonkították, nézze meg a háború előtti Oszmán Birodalom és a háború utáni Török Köztársaság térképét. Amúgy pedig az angolok és franciák pontosan elérték a céljaikat /iraki olaj, Boszporuszon áthaladó hadihajók szabályozása, kvázi új gyarmatok /mandátumok/: Palesztina, Irak, Szíria, Transzjordánia stb. és így tovább. Nem nagyon volt miért szívni a fogukat.

Törökországgal ellentétben nekünk nem Kemálunk nem volt, hanem:
1. Törökországot kb. háromnegyed részben tenger határolja, minket ugyanígy akkor ellenséges államok vettek körbe.
2. Törökországnak komoly szövetségese volt Szovjet-Oroszország /amely itt ténylegesen is tudott segítséget nyújtani/, nekünk senki. /Na, vajon miért?/
3. Törökország természetföldrajzi jellemzői teljesen mások, mint a miénk: mediterrán éghajlat, száraz, kopár hegyvidékek, kevés víz, infrastruktúra alig. Támadók helyzete nagyon nehéz. Nálunk minden oldalról nyitott határok, védhetetlen katonailag.
4. Az antant közvetlenül nem avatkozott bele, csak két gyengébb szövetségesét küldte /görög, olasz hds./ a törökök ellen, de nem képeztek komoly erőt. Nálunk a cseh-szlovák, román, szerb hadsereg jókora fölényben volt.
5. A magyar haderő jelentős része még a frontokról próbált hazatérni, vagy hadifogságban volt valamerre. Vagy elege volt az Isonzóból, Doberdóból, és haza akart menni 4 és fél év után.
És még lehetne folytatni.

Még csak annyit: egyrészt a hozzászólás hangneme szerintem nem igazán alkalmas arra, hogy a megbékélést segítse elő, a konfliktus pedig teljességgel értelmetlen. Nem tudom, de az én fülemet bántja, ha egy népet "szarháziaknak" neveznek.
Másrészt: el kellene mélyedni a magyar történelemben, és akkor a hozzászóló tudná, hogy a nemzeti ébredés nem csak magyar kiváltság. Ami kollektív jogokat 1848-ban mi kivívtunk magunknak /nyelvhasználat stb. / abból semmit nem adtunk tovább. Ha nekünk járt, akkor a felvidéki szlovákak miért nem?
Még ara sem hivatkozhatunk, hogy mi voltunk többségben. 1867-ben az osztrák-német és a magyar nemzetiség összesen kb. 44%-ot tett ki...
Az ön által felvázolt logika alapján a mai felvidéki, erdélyi stb. magyarságnak sem jár semmi, mert nem "gazdanép".
Meg fog lepődni, de a Monarchia kisebbségei 1918-ig bíztak abban, hogy egy föderáció rendezi az ő helyzetüket is. Így addig az elszakadás nem is nagyon jött szóba.
Na, alapnak ennyi, a többinek már legyen kedves nézzen utána ön.

totalnick 2014.06.08. 02:42:16

@billy reed: a többit látjuk a mai viselkedésükön. Szlovákiában állami szintű magyarverések. (focimeccseken)
Nyelvtörvény.. Állampolgárságát elveszik, ha magyar.. A magyar falvak folyamatos szlovák terrorja.. (helységnévtáblák, utcanevek).. Az átlagszlovák hányingert kap a magyar nyelvtől (így lettek nevelve) és ennek hangot is adnak.. Legutóbb is egy kormányközeli bunkó kötött bele két nőbe.. és még csak ki sem rúgják. Az átlagbunkók között amúgy mindennapos, hogy beszólnak az utcán, buszon ha magyar szót hallanak.

Délvidéken is erőszakos bunkók. (fanatikus őrült szerbek) A temerini fiúk esete mutatja mi a magyarok sorsa ha visszaütnek.

A románok (a leggerinctelenebb nép a világon) még autonómiát ígértek székelyföldnek (ami egy ideig talán volt is).. majd egyszercsak elfelejtették.. Ma már tiltják. Gyerekes zászlótörvények.. meg hogy minden reggel énekeljék el a szaros román himnuszt, amibe egyébként benne van a magyarellenesség.

Na ezekkel a szarházi szomszédokkal vagyunk körülvéve. Nem irigylem ükapáinkat, hogy anno ezeket kellett kordában tartani.
Amúgy a térképen a piros pöttyös területekről szépen el kéne takarodniuk. Ezt tudják ők is, azért rettegnek annyira még a magyar feliratoktól is.

Bafana 2014.06.08. 16:37:48

Te tetted ezt Károlyi Mihály! Köszönet érte:
www.youtube.com/watch?v=Z59A-qTmm0I

Harrison Bergeron 2014.06.08. 22:31:51

Hát én már megint roppant okosnak érzem magam, de ugye ezért járok ide olvasgatni. Köszönöm!

Szkoki 2014.06.11. 22:32:22

@Tranquillius:

Az első térkép pontos elérhetőségét, magát a térképet nagy felbontásban elkérhetném? :) Jó lenne borítónak, háttérképnek, de azt sajnos sehol se találtam.

gigabursch 2014.06.17. 12:21:35

Hiánypótló írás, ksözönöm.

Mindenesetre Prónayékat terroralakulatnak nevezni legalább akkroa hiba, mint a valóban terroralakulat Lenin-fiúkat kedélyes babazsúr látogatóknak.
Ugyanis ez utóbbiak direkt megfélemlítésből terrorizáltak, öltek, gyújtogattak, erőszakoskodtak és kínoztak.
A lenin fiúk bűneit illetően a Hunhíren van több egész jól kidolgozott anyag.

Tranquillius 2014.06.17. 15:37:49

@gigabursch: Ezt a prónays dolgot báró Lehár Antal miniszterelnöki megbízottal kellene megbeszélni, akit ezek az alakulatok Felsőőrön fogságba ejtettek és kishíján agyonlőttek. Azt hiszem kettőtök közül neki volt csak személyes benyomása az ott történtekről.

Albu 2014.11.16. 18:25:49

@Tranquillius: A Károlyi-féle népköztársaság és a Kun-féle szovjetköztársaság jogfolytonosságának hangsúlyozása legfeljebb a Móra kiadó hazaáruló-mosdatásának lehet dolga.

Egy csehszlovákiai kétnyelvűségről szóló kiállításon láttam a várban pár éve a csehszlovák kiadású 1920-as évekbeli etnikai térképet, ahol a Kassa környéki tótot és a Pozsony környéki tótot két külön színnel ábrázolta a prágai térkép: hiszen nem értették egymás nyelvét! Sajna nem találom a hálón, kerestem sokat.

A Kalotaszegi Köztársaságról egy ízben olvastam, talán a Trianoni Szemlében, nem csoda, hogy kimaradt.

Amit még illusztrációként el tudtam volna képzelni: egy megszállási térkép 1919 őszéről. Csak a Dunántúl 3/5-e volt magyar kézen, semmi más: a románok Győrig jutottak. Egy térkép van erről egy Rubiconban (!), mindenhol az irreleváns Vix-jegyzékes térképet látni, talán hogy könnyebb legyen lenyelni a trianoni gombócot.

@billy reed: A 44%-ot többségnek nevezzük, ha senki más nincs 44%-nál többen. 50%+epszilon csak az abszolút többséghez kell. A magyar mindmáig többségben van a Kárpát-medencében.

*
Én egy másik térképet ismerek, ahol arányos színes pöttyök jelölik nemzetiség szerint a lakosságot, de ott nincs fekete szegély. Másolatban, a Lézerpont látványtár padlóján, Miskolcon, a népviselet-kiállításon.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2015.02.14. 04:58:38

Rettenetes lehetett egy magyarnak ez a Trianon környéki korszak, látni a szép nagy országot így széthullani... :-(
Rohadék 20. század...Van még ország, amelyikkel ilyen szinten elbánt volna a történelem?
Nem vagyok történész, de szerintem ott lett elb@szva a dolog, amikor a török hódoltság megszűnése és a Rákóczi-szabadságharc után a megfogyatkozott népességet mindenféle bevándorló oláhokkal, tótokkal, bunyevácokkal, meg még a jóisten se tudja kikkel töltötték fel.Ezek meg szépen többségbe kerültek a területeiken.Mondván azé az ország, aki teleszüli...
Viccesek ezek az új zsebkendőnyi "birodalmak" némelyik egészen két napig is elhúzta a tündöklését... :D
Ezt ők komolyan gondolták??? :D

Nagyon kár, hogy a térképeken még nagy méretben se nagyon látszanak a jelmagyarázatok, népességek nevei.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2015.06.04. 17:46:45

@babarczyeszter: kimaradt, mivel Károly mindezt Ausztriára hirdette. Borsányi György: Októbertől márciusig.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2015.06.07. 00:31:54

@dr_cs: Gyönyörű, köszönöm.Már csak le kéne tölteni valahogy... :-)

v2peti 2015.10.25. 17:14:48

@Deak Tamas: Ez nem egészen igaz, mert az északi hadjáratban a felvidék egy részét visszafoglaltuk, mégsem tarthattuk meg. A románok meg a Budapestig előrejöttek, de a Tiszáig maguknak követelték volna a területet. Ha lett volna rendes hadsereg, akkor egy román sem léphetett volna át a Tiszán!