Pangea

Minden, ami földtudomány

A világ legbonyolultabb határa

2014. május 14. 17:33 - Tranquillius

Bejegyzés alcíme...

Az európa parlamenti választások közeledésével egyre több szó esik Európáról, annak előnyeiről és hátrányairól. Szép számmal akad mindkettő, de valószínűleg a legelszántabb euroszkeptikusok sem vitatják, hogy a határok átjárhatósága az Unión belül jó dolog. Hogy nem kell órákat várakozni egy autóban a határon, miközben határőrök turkálnak a csomagjainkban, vagy a vízumot keresgélni a repülőtéren. Létezik egy város Belgium és Hollandia határán, amely az európai integráció és a határok átjárhatósága nélkül igen nagy gondban lenne.

75972232.jpgHatársértő muskátliállvány (forrás)

Valószínűleg sohasem gondolta volna Godfried, Breda ura és Henrik, Brabant hercege, hogy az európai integráció egyik magját vetik el 1198-ban amikor aláírtak egy egyszerű földszerződést, melyben a herceg átadta Bredát és Baarle falut Godfriednek. Brabant hercege azonban ragaszkodott néhány megművelt területhez az azokból befolyt adók miatt. Ez a gyakorlatias ember tulajdonképpen megtartott néhány neki kedves szántóföldet, parcellát, melyek közül a legkisebb alig volt 2632 négyzetméter. Ettől kezdve Baarle falu két részre oszlott, a hercegi Baarle-Hertogra és a "holland" Baarle-Nassaura. Utóbbi akkor kapta a nevét, amikor 1404-ben a Nassau-család vált Breda urává. A döntés meghatározta a Brabanti hercegség és később Belgium határait is. A határvonal túlélte a Vesztfáliai békét (1648), a Napóleon utáni rendezést (Bécsi Kongresszus 1815) és Belgium függetlenedését (1830). Túlélte az első világháborút is, amikor a német csapatok nem merték megszállni Baarle-Hertogot, mert igencsak könnyű lett volna megsérteni a holland semlegességet.

baarle.gif

Baarle település felosztása (KÉK: Belgium, FEHÉR: Hollandia, PIROS, holland exklávék a belga exklávékon belül) (forrás)

A belga rész, Baarle-Hertog 2,34 négyzetkilométeres területe 22 különálló exklávéból tevődik össze, ezen a részen 2200 lakos él. Baarle-Nassau 8 holland exklávét foglal magában, ezek közül 7 a belga exklávén belül helyezkedik el, azaz kétszeresen is exklávé. Ezek területe 0,15 négyzetkilométer 130 lakossal. Hogy könnyebben megértsük a helyzetet: ez egy olyan holland tó, amiben egy 22 belga sziget van, a legnagyobb belga szigeten pedig hét másik holland tó található. Nem túlzás azt állítani, hogy a két királyság határvonala a világon a legbonyolultabb és legésszerűtlenebb.

Baarle-Nassau térképe (nagyobb méretben: wikipédia)

A középkorban azonban nem volt ennyire párját ritkító a helyzet. Sőt ez volt az általános. Néhány bérlő ennek a földesúrnak fizetett adót, a többi pedig amannak. A ritkaság éppen az, hogy ez a feudális örökség a mai napig fennmaradhatott. Akkoriban mindenki tudta, hogy az egyes parcellák kinek a tulajdonát képezik nem volt szükség különösebben megjelölni a határ vonalát sem. Ehhez hasonló mozaikos terület a Magyar Királyságban is előfordult, például a kun területek, a székely és szász székek, a Lengyelországnak elzálogosított szepességi városok, valamint Felső-Fehér vármegye. Az ilyen határokat később sajnos mindenütt kiegyenesítették, leegyszerűsítették. Azonban Európában és a világban maradt néhány hírmondó, melyek közül a baarlei helyzet kétségtelenül a legbonyolultabb.

A helyzet Baarle falu fejlődésével kezdett bonyolódni, amikor az egykori szántók helyén házak épültek, új utcákat kellett kialakítani, valamint létre kellett hozni a közműveket. A település fejlődése sokkal inkább az ésszerűséget követte, mint a határokat. Manapság ezért fodulhat elő, hogy a határvonal legkevésbé sem követi az utcahálózatot, a telekhatárokat, sőt az is megesik, hogy lakóházakat választ ketté. Ez az elrendezés rengeteg nemzetközi bonyodalmat okozott miután Belgium 1830-ban függetlenné vált Hollandiától. Általában aszerint döntötték el ki melyik ország állampolgára, hogy a bejárati ajtó merre nézett. A helyiek persze ezt könnyedén kijátszhatták a régi ajtó elfalazásával és egy újabb nyitásával a szomszédos utcafronton. Függhetett ez attól is, melyik országban voltak szigorúbbak a törvények és súlyosabbak az adóterhek. Persze az emberi leleményesség felülmúlhatatlan, volt aki úgy pozicionálta az ajtaját, hogy a határ pontosan a közepén fusson keresztül. Hatóság legyen a talpán aki itt el tud igazodni. 

600px-Baarle-Nassau_-_Baarle-Hertog-en_svg.pngBaarle-Hertog (sárgával) és benne a hét holland exklávé (forrás: wikipédia)

Hollandia és Belgium 1843-ban a Maastrichti egyezményben rögzítette a két ország bonyolult határvonalát, a határ pontos kijelölése komoly levéltári munkát igényelt és csak 1995-ben (!!!) fejeződött be végleg. 1996-ban tettek egy utolsó kísérletet a helyzet rendezésére, de mindkét ország Parlamentje elutasította, hogy Baarle-Hertog Turnhout-hoz, Baarle-Nassau pedig Alphen és Chaanhoz csatlakozzon kiegyenesítve a határokat. 

Baarle városkában a térkő burkolaton fehér keresztek jelölik a pontos vonalat, de találkozhatunk néhány valódi határkővel is, melyen az 1198-as dátum szerepel, mint a megosztottságuk kezdetének időpontja. Van, hogy egy ajándékbolt falában tűnik el az utcán átlósan keresztbe futó határjelzés, majd a másik oldalon egy szupermarket oldalában bukkan elő ismét.

Holland_Belgium_Border_Belgium_Netherlands_Border_Baarle_Nassau_Baarle_Hertog_Dutch_Belgium_Border_Border_Tarun_Chandel_PhotoBlog.JPGTelekhatár=országhatár (forrás)

 

baarle-house-detail1.jpgBelga, vagy holland lakik itt? (forrás)

 

baarle1524115.jpgKét országra kiterjedő akciók. (forrás)

A helyiek azonban ezt a helyzetet egyáltalán nem bánják, szerintük ha ez sem lenne, kifejezetten unalmas és egyhangú életük lenne. Egy másik szembeötlő érdekesség, hogy a településen mindenből kettő van, két városháza, két templom, két postahivatal, két tűzoltóság, és két rendőrség (utóbbi szigorúan ugyanabban az épületben).

baarle-front-door.jpgBelga nyitás Hollandia felé.  (forrás)

A megosztottság még mindig hatással van a helyiek életére is, sokkal jobban, mint azt az európai integráció után gondolhatnánk. Az előző európai parlamenti választáson, 2009-ben a BBC Baarle-ból tudósított. A helyiek szerint a belga részen élő flamandoknak eszük ágában sincs hagyni, hogy esetleg Hollandia bekebelezze őket, ők jól érzik magukat a különálló Baarle-Hertogban. Létezik ugyanis a városon belül a flamand-holland ellentét, mely egyre kevésbé írható le vallásos okokkal, sokkal inkább kezd kulturálissá válni. Az eltérő törvények is okozhatnak érdekes helyzeteket. Például holland oldalon az éttermek korábban zárnak, ilyenkor a vendégek átteszik a székeiket asztallal együtt a belga részre. Mivel a belga oldalon kevésbé szigorú a tüzijátékok forgalmazása, rengeteg holland zarándokol át "külföldre", hogy méltóképpen ünnepelhessék az Újévet. Holland részen tilos egy disznóteleptől 300 méteren belül házat építeni, ezért volt olyan, aki áttelepült Belgiumba, mert ott ilyen szabály nincs. Volt aki azért költözött el a településen belül, mert nem tetszett neki a holland rendszám stílusa. Kettősség tapasztalható a választásokon is, itt a belga szabályok szigorúbbak, aki felvéteti magát a választói névjegyzékbe az pénzbírság terhe mellett tudja csak ellógni a voksolást. Belga közműcégek szolgáltatják az áramot és a telefont, hollandok a vizet és a gázt. Már-már olyan szimbiózis ez, mint amilyet a tömlősgombák és a moszatok alkotnak egy zuzmóként.

baarle.jpg

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az európai, határokon átívelő együttműködés gyökereit valahol Baarle település környékén kell keresni. A II. Világháború alatt is tervezett, de csak 1949-ben aláírt Benelux államok szövetségével Belgium, Hollandia és Luxembourg végül is átvágta a gordiuszi (baarlei) csomót, és nincs már szükség arra, hogy minden sarkon határőrök vegzálásának legyen kitéve az egyszerű baarlei polgár. 

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

38 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr706159757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Batávia 2014.05.14. 21:47:37

Ismét egy érdekes cikk! Köszi!

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.05.15. 11:25:41

Nem a legbonyolultabb.

Az indiai-bangladesi határon sokkal több ilyen van. Ott közel 200 exklávé van a határ mentén.

Globetrotter2014 2014.05.15. 11:34:19

Ez most tök természetes, De 15 éve még mekkora cirkusz volt akár a szomszédos országokba is eljutni. Az osztrák határ még okésabb volt, de pl az olasz szlovénon volt hogy 4 órát állt a vonat.

Ja és az is hogyha ellátogattál egy országba utána hogy szabadultál meg a pénzeitől.

Nem kell útlevél, pláne vízum, nem kell sorban állni a mediterrán bevándorlókkal a rendőrségnél, ha kell valami, ezek nem kis dolgok utólag nézve...

doggfather · http://apengeele.blog.hu/ 2014.05.15. 11:45:59

jó poszt, köszi érte. Érdekes lenne végigsétálni ezen a határon.

Tranquillius 2014.05.15. 11:49:53

@maxval a gondolkodó birca: Igazad van az sem egyszerű határvonal, de ott nem megy át a határ a szupermarketen, meg a családi ház nappaliján.

Orván Biktor 2014.05.15. 11:58:35

A kanadai-USA határon is van egy hasonló városka, Derby Linenak hívják.

vmaast 2014.05.15. 12:13:33

Nem tetszett a rendszám... nem kapott tűzijátékot...

Irigylem a problémáikat ;-)

gmarc 2014.05.15. 12:17:25

Kötegyán vasútállomásának egyik váltója meg Romániához tartozik.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.05.15. 12:38:32

istenem, ha ez a település itt lenne keleten, már legkésőbb 100 évvel ezelőtt kiírtotta volna az egyik fél a másikat...
régóta el akarok ide menni.

MaCS_70 2014.05.15. 12:47:56

@Orván Biktor:
Ott nem pont az a gond, hogy túl egyenes a határ?

MaCS

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2014.05.15. 12:48:54

Kaput szomszéd, ha tár,
Megsérül a határ.
:)

Vizimazsom 2014.05.15. 13:37:27

A holland-belga határ milyenségéhez egy apró élmény, hogy úgy 40 évvel ezelőtt (hol volt akkor még az európai integráció!) volt szerencsém autóval áthajtani a holland-belga határon. Egy házikó meg egy tábla állt az út szélén, amit menet közben alig vettem észre, amint elsuhantunk mellette. Na, az volt a határ.

MaCS_70 2014.05.15. 13:54:24

@Vizimazsom: Erről a szüleim is meséltek: onnan tudták, hogy átlépték a határt, hogy kivilágított lett a sztráda.

MaCS

]{udarauszkasz 2014.05.15. 14:03:21

@ZF2: Ahogy a magyar politikat elnezem, lehet ez meg mas is. Egyebkent Eszak-Belgium, es Hollandia nyelve ugyanaz, Brusszel ketnyelvu, a deli resz pedig francia.

Alick 2014.05.15. 15:05:40

Ilyen az emberi botorság: a húlyén szabott határok eltörlésének szükségszerűségéből rögvest erényt kovácsolnak... :)

Tapmancs 2014.05.15. 15:21:59

Ahogy nézem a szelmenciek jobban megszívták hogy kettévágták a településüket.

ex-dr. vuk 2014.05.15. 16:18:55

A mostani teruletfoglalasi jatek meg Orbani kommu-nacizmus megoldasa nem a hatarpakolaszas meg autonomia, hanem a hatarok teljes eltunese lenne. Nem fujjolni kellene az EUra, hanem felismerni, hogy ha EU egy orszag lesz (ha nem is teljesen, de lelekben), akkor megvalosul ujra nagymagyarorszag. Erdekes, hogy ez a jobbikosok szivet miert nem melengeti? Milyen jo lenne, ha nem lenne hatar sem szlovakiaval es romaniaval se ukrajnaval? Mindenki olyan nyelvu iskolat csinalhatna, amire igeny van? Nem fujjolni kell egymasra hanem megbaratkozni, es azonnal nem lesz elvagva egyetlen hatarontuli magyar sem!

Tranquillius 2014.05.15. 16:44:33

@ex-dr. vuk: A határok eltűnése esetén megvalósuló Nagymagyarország logikai képtelenség. Egy ország attól (is) ország, hogy határai vannak.

ex-dr. vuk 2014.05.15. 16:52:01

@Tranquillius:
akkor maskepp fogalmazok: nem fog szamitani, hogy ezek a hatarok hol vannak, amennyiben csak jelkepesek. Nyilvan nem lesz nagymagyarorszag, de eppoly konnyu lesz atjarni, kozosen elni, mintha az lenne. Latod, van olyan varos, ami gyakorlatilag ket orszag teruleten el egyszerre. Szarnak bele, hogy ki melyikben el. Na ezt kellene elernunk. Ez az egyetlen lehetseges (es bekes) utja a magyarsag ujraegyesitesenek, es nem a jobbik (es orosz) fele "foglaljukvissza" meg "csatoljukel".

BirkaFing Média 2014.05.15. 17:57:23

@maxval a gondolkodó birca:
Ez így van.

A bolgár-román határ meg több helyen egy kávézón és duty-free shopon megy át.

De a Guatemala-Burma közötti határzónában húzódó demilitarizált övezetet is említhetnénk, egy csomó mezőgazdasági területről nem lehet eldönteni, hogy akkor most hová is tartozik illetve a belőle jövő haszonra ki formálhat jogot. És ez a kender esetén egyáltalán nem mellékes tétel!

lorantka 2014.05.15. 18:06:09

@ex-dr. vuk: Jó, akkor sétálj be egy felvidéki önkormányzatba (vagy egyéb hivatalba, ahol ezt intézni kell), hogy te szeretnél egy magyar tannyelvű iskolát nyitni.

Éld túl a következő egy hetet.

Várd meg amíg a nemzetközi hisztéria elcsitul.

Próbáld magadról lesikálni a "náci, fasiszta, irredenta, nyilas, stb" jelzőket.

Számolj be az élményről, mennyire egyszerű a EU boldog tagjaként érvényesíteni a jogokat amiket biztosít.

ex-dr. vuk 2014.05.15. 18:09:59

@lorantka: pontosan azert kell dolgozni, hogy ezt gond nelkul meg lehessen tenni. Es ha ebbol nem lesz hiszti, na akkor van itt az igazi europa.

egyebkent szlovakiaban letezik magyar iskola, tudomasom szerint...

De amugy ennek nem szab gatat az EU, Angliaban nyithatsz akarmilyen nyelvu iskolat, es meglepne ha nyugaton barhol ne nyithatnal barmilyen nyelvut. Akkreditacio a lenyeg, gondolom, nem a nyelv. Nalunk is vannak kettannyelvu iskolak, nincs ebben semmi.

gigabursch 2014.05.15. 18:21:42

Sosem értettem, hogy egyáltalán Belgium létét mi alapozza meg.
A vallon rész és a flamand rész annyira elkünül egymástól minden tekintetben.

No mindegy...
ez legyen életem legnagyobb problémája

Globetrotter2014 2014.05.15. 18:25:46

@gigabursch: menj át Leuvenből Bredába és megérted.

Vagy vesd össze Namurt Nancyval(vagy írhatnám Reims-t).

A franciáknál is vannak durva különbségek, Nizza Vs Bretagne, Perogord Vs Alsace.

Globetrotter2014 2014.05.15. 18:27:37

@ZF2: mégis működik Franciaország.

Vagy a németek É-D ill K-Ny ellentéte sem veti szét az országot.

Meg ott van a kétnyelvű Brüsszel is...

mrZigi 2014.05.15. 20:07:57

euroszkeptikusok ... istenem már megint elgurult valaki gyógyszere ... legalább ennyire legyen már tájékozott valaki, ha CIKKET ÍR !
Rühellem a Rita Vitroli újságírást !

Az euroszkeptikusok nem azért harcolnak, hogy legyenek újra határok.
SŐT, AZ EU-BÓL VALÓ KILÉPÉS SEM JELENTENÉ EZT !

Olvasson már utána a drága a schengeni egyezménynek, kik írták alá, kik alkalmazzák, kik nem (és mi kell hozzá, és mi nem).

Na akkor mit is akarnak azok a sokat demonizált euroszkeptikusok ?
Azt, hogy a határok nem, de a nemzetek maradjanak meg. Ne egy Európai Egyesült Államok legyen (USA mintájára keményen ezen vannak a nyugati államok) ahol az EU hoz minden szabályt, fiskális politikát, szabja meg akár országokra lebontva (nincs beleszólásod, és nincs sem egyenlő jogok, sem egyenlő kötelezettségek, sem egyenlő fizetések, sem egyenlő minimálbér !) hogy itt te most így élsz, ők meg úgy (aha, hogy neki ott nyugaton jobb legyen) ... hanem maradjon meg a magyar Parlament, saját törvényhozással, saját magyarokat segítő fiskális politikával.

Miért is jobb ez?
Azért, mert gazdaságilag senkik vagyunk. Csak piac. Mára már totál ledózerolták az országot a nyugati mágnás miskák, akik felvásárolták bagóért a gyárakat, csak hogy utána bezárhassák, mert piacot vettek, nem termelő egységet (és gyártja odahaza 2x-es áron, és te veheted itt meg 2,5x-es áron, mert már nincs hazai konkurenciája)

Na ezt jelenti euroszkeptikusnak lenni.

v2peti 2014.05.15. 21:17:04

Az Euró bevezetése előtt mi volt itt? Mindkét országnak külön pénze volt.

Na és mi a helyzet a coffeeshopokkal?

Na meg mi a helyzet a rendőrség hatáskörével.

Állítólag van Szlovákiában pár ház, ami Magyarországé. Sátoraljaújhelyen. Most már nincs határ, de régen állítólag csak a határ túloldaláról lehetett őket megközelíteni.

Ha jól tudom, akkor Voltaire a német-francia-svájci határon vett házat Baselben, így mindig a megfelelő zugába ment át, ha valamilyen baja volt a törvénnyel.

J.László 2014.05.15. 21:45:49

@maxval a gondolkodó birca:
Így van. A címet elolvasva azt hittem, arról szól majd a cikk.

Globetrotter2014 2014.05.15. 22:06:20

@mrZigi: az EU költségvetése a GDP 1%-a. A tagállami költségvetések ennek igen sokszorosa (átlag úgy 40szerese), persze a kettő nem összevethető.

Szubszidiaritás elve alapján bármilyen jogszabály megtámadható.

Az EU jogalkotás fő szerve pedig a Tanács, ahol a nemzeti kormányok ülnek. Nélkülük nincs jogszabály...

Ja és az irányelveket pedig csak úgy lehet alkalmazni hogy a Magyar országgyűlés átülteti törvénybe.

Szóval ez nem az USA...

mrZigi 2014.05.15. 22:36:45

@ZF2:
Mármint MOST MÉG nem az USA. De Churchill ugyebár már 46-ban is ezt szorgalmazta, és nem süket fülekre talált.
Merthogy a teljes fiskális ellenőrzést magáévá kívánja tenni EU, ami ugyebár nem csak szóbeszéd, hanem komolyan is gondolják. Csak úgy szálltak valami fél-1 éve ezzel kapcsolatban a támogató nyilatkozatok.
Egy országot pedig mind tudjuk, hogy így a legkönnyebb gyarmati sorsra kényszeríteni.

Azt pedig igen vicces emlegetni, hogy a magyar országgyűlésnek is ratifikálnia kell ... mintha nem szolga mód tenné ezt minden alkalommal meg az onnan pénzelt szolga elit.
Nem tudom, láttad-e pl az izraeli állampolgárok kb EU állampolgári rangra emeléséről szóló vitát, majd szavazást ?
Igen-igen érdekes volt. Kíváncsi leszek, milyen arányban vesznek magyar állampolgárok izraelben földet (sivatagot ... na nem mintha azt is hagynák nekik), és fordítva ?

Külön vicces, hogy mi mindent szavaztak már meg olvasatlanul (olyan semmiségeket, mint a Lisszaboni Szerződést), meg úgy hogy még a hivatalos fordítás sem készült még el hozzá.
Igen-igen átgondolt szakmai döntések lehettek ám ezek LOL :D

Globetrotter2014 2014.05.15. 23:08:50

@mrZigi: amiket írsz az hülyeség. Mi az hogy EU állampolgárság? Melyik állam adná meg?

A fiskális ellenrzés azért jogos mert közös a felelősség, együtt szívnak és egymésnak hiteleznek. Ami nem Drábik féle hülyeség, nem is olyan rgéne még nagy és iparosodot nyugati országok is keményen inflálódtak, papír ezerlírások az autómatákhoz, újfrank, a megoldás a prodens fiskális poltika volt, amit a németek csináltak.

És nem tudom feltűnt bármekkora hülyeségeket vagy kamatvágást elvisel a pénzvilág ha megvan a prudens ktsvetési poltika.

Szal nem hülyeség ha a kltsvetési politkát koordinálják és ellenőrzik...

Amúgy az EUban elvileg nem szavazhatnak olyanról aminek nincs hivatalos fordítása. Igazez egy magyar országgyűlési szavazás volt, de a hivatalos fordítást is el kell fogadnia Magyarországnak.

Nem értem miért lenne szervilisség az elsők között lenni egy ilyen kezdményezésben, ahelyett hogy ostobán szajkózzuk a saját értelmetlen mamntránkat ami nekünk csak árt, míg az egyetlen haszonélvezője egy két demagóg politikus aki behülyíthetett pár balekot.

Meglepne ha találnál olyan parlamentet a világban ahol a képviselők ne követnék a pártjaik utasításait vagy legalább ne támaszkodnának rá.

A szakmai döntsek nem ott születnek a parlamentek mindig a poltikai döntések helyszínei, a szakmai előkészítés a kormány dolga, és előtta szakbizottságnak is át kell néznie ahol azért olvasottabb képviselők ülnek.

rezgaras 2014.06.24. 10:18:37

Jártam ezen a határon 25 évvel ezelőtt. Akkor még nem volt a mai "európai integráció", de a határ ugyanolyan volt, mint ma. Mert volt Benelux.

Ide mit kell írni? 2014.07.11. 13:27:09

@maxell az okoskodó birka:

Guatemala - Burma ???????

Valamit negyon benéztél vagy elírtál. Nem demilitalizált övezet , hanem minimum a Csendes-óceán meg a Himalája van köztük ...

nick066 2016.02.19. 02:23:06

@MaCS_70: "Erről a szüleim is meséltek: onnan tudták, hogy átlépték a határt, hogy kivilágított lett a sztráda."

Ma meg onnan tudjuk, hogy Ausztriából átértünk Magyarországra, hogy az árokparton, faluk szélén, parkolókban eldobált szemét, törmelék mennyisége hirtelen 50-100-szorosára nő.

pitcairn2 2016.02.19. 13:01:29

@nick066:

a sógorok tán itt borítják ki? :)