Pangea

Minden, ami földtudomány

Monaco Trianonja

2014. február 02. 09:42 - Tranquillius

Régi közhely, hogy az élet írja a legjobb forgatókönyveket. Nem tudom forgattak-e már valaha filmet a Monacói Hercegség első uralkodóiról, ha értenék hozzá valószínűleg vállalkoznék rá. Az egykor szerencselovag Grimaldiak, ma már független ország élén uralkodó hercegek történelme ugyanis bővelkedik a fordulatokban. Ennek a mindenki által ismert ország senki által nem ismert történetének egy izgalmas részletét kiragadva bemutatjuk, hogyan zajlott a világtörténelem egyik legnagyobb mértékű országcsonkítása, hogyan veszett el a hercegség területének 95%-a.

Monte_Carlo_OP3.jpg 

Herkules sziklája és a szűz

Monaco magterülete a 141 méter magas Szikla, franciául a Rocher de Monaco. Ez a kicsiny hercegség igazgatási központja, itt található a hercegi palota és a fallal övezett óváros. Története szinte egyidős az emberiséggel, őskori leleteken kívül megtalálhatók itt a massiliai görögök kolóniájának és a rómaiak kereskedelmi telepének nyomai. Sőt, Sztrabón is megemlékezik róla (IV. c203.):

A monoikosi kikötő nem nagy és nem sok hajót tud befogadni, az ún. monoikosi Héraklés temploma van itt; az elnevezésből úgy látszik, hogy a massiliaiak a part mentén eddig szoktak hajózni...

Nevét tehát egy Héraklész emlékére emelt szentélyről kapta. Egy legenda szerint Héraklész, amikor erre járt elűzte a régi isteneket. A szentély görög nevéből Hercules Monoikos (=remete, egyedüllakó) származik a világ második legkisebb országának a neve. Érdekes, hogy a történelem később újra megerősítette ezt a névadást.

Talán éppen Herkules egykori templomának helyén épült fel Szent Devota keresztény szűz vértanú kápolnája, akit 304-ben, Monaco szikájának tövében, egy vízmosásban helyeztek - majdnem - örök nyugalomra. Diocletianus császár keresztényüldözése kiterjedt Korzika szigetére is, ahol a helytartó egy bizonyos Barbarus (sokszor mosolygok magamban, hogyan torzulnak el egyes nevek fogalmak az interneten, Barbarust egyes angol nyelvű honlapok the Barbarian-nak, azaz szimplán barbárnak neveznek, holott a rómaiak ezt a fogalmat pusztán a nem rómaiakra értették, egy tartomány római kormányzójára pedig semmiképpen sem). Devota fiatal lányként egész életét Krisztus követésének szentelte. 304-ben, a keresztényüldözések során elfogták, bebörtönözték és rettenetesen megkínozták. Száját összezúzták, testét sziklákon és szúrós aljnövényzeten keresztül vonszolták arra a helyre, ahol ezután halálra kövezték. A helytartó rendelete szerint testét el kellett égetni, nehogy maradványait a keresztények tisztelhessék. Három keresztény azonban ellopta a holttestet és egy hajón Afrikába akarták juttatni. Viharba kerültek és a déli szél a monacoi sziklához sodorta őket. Hajnalban, amikor megpillantották a szárazföldet, azt látták, hogy a leány szájából egy galamb röppen az ég felé. Holttestét a parton méltóképpen eltemették, ma Monaco védőszentjeként tisztelik és kápolna magasodik sírja fölött. 1070-ben egy firenzei hajós megpróbálta ellopni a szent ereklyéket, de az erős szél megakadályozta a tervét. A tolvaj hajóst elfogták, fülét orrát levágták, hajóját pedig felgyújtották a tengeren. Az ereklye megmentésének emlékére 1924. óta minden év január 26-án elégetnek a kikötőben egy csónakot és elengednek egy fehér galambot.

86891207_aaron_houseknight.jpgMonaco, Sainte Devote templom (kép: Aaron Houseknight)

Monaco Francescano

A Tengeri-Alpok meredek sziklás hegytömege hirtelen, meredek parttal szakad le a Földközi-tengerre. A terület alkalmatlan a közlekedésre és a klasszikus szántóföldi növénytermesztésre. Kevés itt a víz, nincsenek állandó vízfolyások. Főként a téli időszakban telnek meg csak vízzel a tengerhez futó ún. torrens vízfolyások. Nem véletlen tehát, hogy először hajós népek alapítottak kereskedelmi telepeket ezen a tájon. Monaco sziklájának stratégiai jelentősége is volt. Főleg a XIII. században, amikor az itt álló, 1215-ben genovaiak által alapított erőd jelentette a városállam legnyugatibb határvidékét az Anjouk által uralt francia hűbéres Provence felé. Az erőd kiszolgálására különféle földadományokkal és adókedvezménnyel genovai polgárokat csábítottak, akik megalapították a mai Monte Carlo elődjét.

monaco1706.jpgMonaco 1706-ban (oldmapsonline.com)

1271-ben Genova városában hatalomra került császárpárti ghibellinek száműzték a pápa politikáját támogató guelfeket. Utóbbiak közé tartozott a Grimaldi család is, akik tengeri kereskedelemből gazdagodtak meg, de számos földbirtokkal is rendelkeztek a Ligur-tenger partján Nizza és Antibes környékén. A száműzetés után kénytelenek voltak ezekre a birtokaikra visszavonulni, ahol tovább szőtték terveiket a Genova feletti uralom visszaszerzéséről. 1297-ben Monaco bevehetetlen sziklaerődje genovai ghibellin fennhatóság alatt állt.

Julianus naptár szerint 1297 karácsonyán, Gergely naptár szerint következő év január 8-án Monaco erődjében misére harangoztak. Az erőd parancsnoka és a helyőrség jelentős része a templomban volt ekkor. A kapuknál az őrök egy csoport ferences szerzetessel alkudoztak, akik mindenáron be akartak jutni a misére. Az őrök végül engedtek - vesztükre. Az álruhás Francesco Grimaldi (ettől kezdve nem véletlenül: il Malizia, azaz; a Ravasz) és unokaöccse, Rainier Grimaldi csatlósaik élén elfoglalták az erődöt. A ravasz Grimaldinak volt stílusa; Monaco erődjét elfoglalta egy Ferenc (Francesco) méghozzá ferences (Francescano) szerzetesi (monaco) álruhában.

Monte_Carlo_OP1.jpg

Southampton falai

A felszínes honlapok, szócikkek sajnos félrevezetik az embert, hiszen az állítják, ettől kezdve a ma is uralkodó Grimaldi család birtokába került a hercegség központját jelentő erőd. Holott ez hatalmas tévedés. 4 év múlva, 1301 tavaszán a genovaiak visszafoglalták Monacót és a Grimaldiaknak megint menekülniük kellett. 30 év múlva a I. Rainier legidősebb fia Károly ismét megszerezte Monacót és bírta azt egészen haláláig, 1359-ig. Az ő uralma alatt terjesztette ki Monaco fennhatóságát a környező két településre, Mentone-ra (1346)  és Roccabrunára (1355). Bár nem találtam róla adatot, valószínűleg a visszahódítás erős francia hátszéllel történhetet, hiszen mi más magyarázta volna, hogy 1338-ban a monacói flotta Southampton kikötőjében bukkant fel. A százéves háború egyik elfeledett epizódjaként a francia-monacói flotta felprédálta Southampton városát. Az angolok a mai napig emlegetik ezt a napot, a város falai csak a fosztogatás után épültek fel. Károly halála után újra genovai uralom alá került a terület. A Grimaldi családnak bizonyára nagyon a szívéhez nőtt ez a kies tengerpart, ezért 1419-ben komoly összegért meg(vissza)vásárolták Genovától. Ezzel a kevésbé romantikus aktussal került végleg a család tulajdonába Monaco, Monte Carlo, Mentone és Roccabruna. 1612-ben hercegi rangot kapott a család és ugyan francia hűbéresként, de teljes szuverén hatalommal birtokolták kicsiny hercegségüket, miközben a francia, itáliai és spanyol hatalmi szférák határán egyensúlyoztak.

Monte_Carlo_OP4.jpg

Francia szomszédság török átok

Monaco hercegei idejük nagy részét nem a kopár mediterrán sziklán töltötték, sokkal szívesebben tartózkodtak a francia királyi udvarban. Genovai kalandor nemesekből francia hercegekké váltak, nyelvükben, szokásaikban és életmódjukban is. Eközben kicsiny hercegség lakói őrizték saját ligur dialektusukat.

A francia forradalom hatalmas törést okozott az addig felhőtlen államközi kapcsolatokban. 1793-ban a Francia Köztársaság hadserege megszállta a hercegséget és bevezette saját törvényeit. A haladás és felvilágosodás eszméi errefelé is gyorsan terjedtek; az uralkodó család egy része börtönbe került, műkincseiket a franciák saját céljaikra hasznosították, palotájukból kórházat alakítottak ki. Az országukat elvesztő Grimaldiak közül néhányan később beálltak a francia hadseregbe. Talán azt gondolhatták valahol Európában jut nekik máshol egy ország. A francia uralom Napoleon bukásáig, azaz a bécsi kongresszusig tartott, amikor a hercegség visszakapta szuverenitását, de átkerült a Szárd Királyság fennhatósága alá. Ekoriban a Szárd Királysághoz tartozott Savoya és a tengerpart egészen Nizza városáig.

Frontiere_Monaco.png

Monaco Trianonja

Az 1848-as felfordulás Monacót sem kerülte el. Roccabruna és Mentone olasz nyelvű lakói fellelkesülve az olasz egység lehetőségén településeiket szabad várossá nyilvánították és kifejezték csatlakozási szándékukat a Szárd Királysághoz. Utóbbi végül nem valósult meg, de a konfliktus egészen 1860-ig elhúzódott. A helyzetet súlyosbította a Grimaldi család abszolút hatalma, mely az adókivetésre is kiterjedt. Hasonlóan a bostoni teadélutánhoz, az olajra és citrusfélékre bevezetett kiviteli vám végleges szakítást jelentett a hercegséggel; a polgárok újra függetlenné nyilvánították magukat és reménykedtek a szárd-piemonti beavatkozásban. A világpolitika azonban legkevésbé sem szokta figyelembe venni az ilyen apró települések akaratát. Ekkor már megköttetett a francia-szárd szerződés, melyben III. Napóleon elkötelezte magát, hogy Nizzáért és Savoyáért cserébe támogatja az Ausztria elleni háborút. A hadjárat  befejezése után már szó sem lehetett arról, hogy a két település Itáliához csatlakozzon. Egy 1860. júniusában megrendezett jelképes népszavazáson a két település lakosai végül 833-54 arányban Franciaország mellett szavaztak. A derék polgárok sajnos nem láthattak a jövőbe, különben egészen biztos, hogy máshogy szavaztak volna. Monaco ezzel az aktussal elvesztette területének 95%-át, 24 négyzetkilométeres területéből mindössze 1,2 maradt. Kárpótlásul III. Napóleon 4 millió frankot utalt III. Károly monacói hercegnek és egyben elismerte Monacót független államnak a francia-monacói szerződésben, 1861. február 2-án.

 monaco1997.jpg

Ha nincs föld, jó lesz a tenger is

Mentoneból Menton, Roccabrunából Rocquebrune-Cap-Martin lett új hazájukban. A helyi polgárok öröme csak 8 évig tartott. Arról nincs információm, hogy Franciaországban vajon több, vagy kevesebb adót kellett fizetniük a monacóinál, de az egészen biztos, hogy keservesen megbánták a népszavazáson hozott döntésüket, amikor Monaco 1869-ben a frissen alapított kaszinó bevételeinek hatására minden vagyon, jövedelem és építési adót eltörölt.

Monaco területvesztés nélkül is csak a 3. legkisebb állama lenne a Földnek, Naurut ugyan lehagyná, de Tuvalu még mindig megelőzné. Azóta az 1,2 négyzetkilométeres miniállammá zsugorodott Monaco nem csak gazdaságilag, de területét tekintve is növekedésnek indult. 2014-ben még mindig a világ második legkisebb országa, leelőzve a (nagyobb területvesztést elszenvedett) Vatikánt, de 1860 óta majdnem duplájára, 2,05 négyzetkilométerre nőtt. Holland mintára a tengertől hódították el a szóban forgó területeket. A mellékelt képen látható bélyeg blokkon ennek állítottak emléket 1997-ben. A hercegség növekedése napjainkban is zajlik, a herceg 2013-ban hagyta jóvá egy újabb hat hektáros feltöltést a Grimaldi kulturális központ melletti partszakaszon. Ezáltal a hercegség területe újabb 3%-kal gyarapodhat.

 

További olvasnivaló: 

26 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr595793755

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

nigara 2014.02.03. 10:12:31

nagyon jó, köszi!

exlex 2014.02.03. 15:05:24

Azért nem semmi párhuzamot vonni Magyarország és genovai kalandor nemesek miniállama között.

tomwar 2014.02.03. 15:23:46

@exlex: A nemeseink kalandorsaga vezetett vegso soron Trianonhoz...
De ettol fuggetlenul, egy kis hatasvadaszat kedvcsinalonak nem rossz...es erdekes a poszt...

Tranquillius 2014.02.03. 15:33:42

@exlex: @tomwar: Az index címlapra kikerülő ízelítő szövegét nem a blog szerzői írják, hanem az index munkatársai.

tomwar 2014.02.03. 15:59:06

@Tranquillius: Sosem allitottam az ellenkezojet...:-)))
Nyilvan az promozza az irast, aki "el akarja adni".

Dr. Valentin Narcisse 2014.02.03. 16:17:49

@Tranquillius: Innen üzenem az indexeseknek, akik összehozták azt az undorító szöveget, hogy kívánom, hogy tegyék tönkre az ő családjukat is úgy, ahogy az enyémmel Trianon tette. Kívánom, hogy annyi életet keserítsenek meg a családjukban! Ennél az undorító hozzáállásnál még a közöny is jobb. A holokauszttagadás mellé felvenném ezt is törvénybe, mert ugyanolyan gusztustalan ezt bagatellizálni. Engem meg ráadsául mindkettő érint. Röviden: Szemét elvtelen index, rongy emberek gyülekezete.

Démonmac1 2014.02.03. 16:27:17

@Dr. Valentin Narcisse:
Háborúban vesztesnek lenni nem jó érzés, így most legalább megtudtad, hogy milyen rossz volt a Monacóiaknak, hogy elbukták a földet.

Dr. Valentin Narcisse 2014.02.03. 16:27:26

@Tranquillius: Ne haragudj, nem akarom én a blogodat terhelni ezzel a hülyeséggel, de szinte 100%-ig biztos vagyok benne, hogy így is eljut az agyukig az üzenet.

Dr. Valentin Narcisse 2014.02.03. 16:28:29

@Démonmac1: Valahogy nem sajnálom őket oly rettenetesen.

Démonmac1 2014.02.03. 16:32:34

Egyébként jó cikk, (ötletes figyelemfelhívó szöveggel :)

Démonmac1 2014.02.03. 16:32:56

@Dr. Valentin Narcisse:
én sem, nagyon szívesen laknék ott:)

Tranquillius 2014.02.03. 16:33:15

@Dr. Valentin Narcisse: Csupán annyit várok el az kommentelőktől, hogy viselkedjenek úgy mint azt a kedvenc lányuk kérőjétől elvárnák. :)

Dr. Valentin Narcisse 2014.02.03. 16:34:12

@Démonmac1: Nekem turistaként tetszett, de élni nem biztos, hogy tudnék ott. Jobban mondva nem szeretnék. :)

Dr. Valentin Narcisse 2014.02.03. 16:35:08

@Tranquillius: Értem uram! Húzzak be magamnak, és alázzam meg magam minden lehetséges módon, vagy Ön szeretné mindezt intézni?

HgGina 2014.02.03. 17:51:00

"A tolvaj hajóst elfogták, fülét orrát levágták, hajóját pedig felgyújtották a tengeren. Emlékére 1924. óta minden év január 26-án elégetnek a kikötőben egy csónakot és elengednek egy fehér galambot."

Erősen kétlem, hogy a tolvaj emlékére csinálnák. Nem inkább a védőszent emlékére? Tolvajra ritkán emlékeznek ünnepséggel.

HgGina 2014.02.03. 17:53:48

Kelet-Poroszország Trianonjáról mikor lesz írás? Ők 100 %-ot buktak. A litvánok is vagy 98-at. Van a történelemben legalább egy ország, amelyik nem bukott legalább egyszer ennyit a történelmében?

Tranquillius 2014.02.03. 18:04:49

@HgGina: Átírtam azt a részt egyértelműre. Kelet-Poroszország nevű állam sajnos sosem létezett, ezért nem fogok róla írni. Van a történelemben sok ország amelyik többet bukott, pl. az említett Vatikán (Pápai állam) is. Vagy említhetjük még Lengyelországot (1772-1795). Ez a bejegyzés azonban Monacóról szól: "hogyan zajlott a világtörténelem EGYIK legnagyobb mértékű országcsonkítása, hogyan veszett el a hercegség területének 95%-a."

Trónkövetelő 2014.02.03. 18:52:25

@HgGina:
Az ókori Izrael is bukott kétszer 100%-ot, egyszer a babiloni fogsággal, egyszer a zsidó háborúval, mégis visszatértek ;)
A Kijevi Rusz is 100%-ot bukott a tatároknak köszönhetően, de visszatért, és jó nagyra nőtt. Lengyelország is veszített 100%-ot történelme során, de Észtország, Lettország és Litvánia is. Ugyanez elmondható a középkori Szerbiáról, Bulgáriáról, Havasalföldről és Moldváról is.
Hogy az Azték, Inka Birodalmakról, a maja államokról, az irokéz Öt Nép Szövetségről, cherokeekról, algonkinokról, siouxkról, seminole-okról, vagy az Amerikai Konföderált Államokról ne is beszéljünk :)
@Tranquillius:
Azért van két apró különbség Trianon és a monacoi megcsonkíttatás között: egyrészt ez utóbbiról volt népszavazás, másrészt tudomásom szerint önálló monacoi kultúra, nemzet sem igen létezett, így nem jött létre olyan kisebbség, hogy "határon túli monacoi", nemigen volt kit elnyomni. Persze a korabeli francia állam meglehetősen intoleráns volt a nemzetiségekkel szemben, de ezeket az embereket - ha elnyomták egyáltalán - "ligúrként" vagy "olaszként" nyomhatták el, nem monacóiként (amellett, hogy természetesen nem ismertek számomra a kérdéses terület korabeli nemzeti-etnikai viszonyai).

Globetrotter2014 2014.02.03. 19:07:04

Luxembourg sem járt sokkal jobban, ott is a franciák :). Meg a németek... Illetve a Belgák kaptak a legtöbbet.

Érdekes módon most ezek a népek reggelente ingáznak Lxuembourgba és végzik az "egyszerű" munkát (francia nővérek, fodrászok, belga bolti eladók, német autószerelők), a bennszülött Luxembourgiak meg tojnak az egégszre és kihozzák maguknak a legtöbbet a helyzetből. Bár asszem talán ebben az évben a második helyre csúsztak le az első helyről egy főre jutó GDPben.

MEDVE1978 2014.02.03. 19:36:47

Monacohoz hasonlóan ez nyilván sok kis állammal történt meg Nyugat-Európában, csak azok teljesen el is tűntek, beolvadtak Németországba, Franciaországba. A különbségeket sokáig lehetne taglalni Trianonnal, de szerintem nem nagyon van értelme, más már megtette és ez itt nem is az a hely, ahol kéne.

A Trianonhoz leginkább hasonló csonkítás szerintem Paraguay-al történt meg a XIX. században, amely területének 3/4-ét veszítette le és a lakosság felét is lemészárolták.

Luxusmoszkvicsslusszkulcs 2014.02.06. 12:55:52

OFF
Azt azért ne felejtsük el, hogy "határon túli kisebbség" vagy komplett "ország nélküli nemzet" Trianon előtt (lakosságszámra) több volt a Kárpát-medencében mint utána, csak most a ló túlsó oldalára sikerült átesni. Ami nekünk magyar szemmel nagy tragédia, az a szlovákoknak az országuk megalapítása, a románoknak meg nemzetegyesítés. Kár, hogy vesztes helyzetből indultunk, így vastagabban fogott a ceruza és pl határ menti színmagyar területeket is megkapott Szlovákia. Erdély az helyből bonyolultabb helyzet, mert a Csíki medence magyar zárvány volt román többségű területen, már évtizedekkel Ceausescu "munkássága" előtt is. Maradjunk abban, hogy a Magyar királyság területének jó része Trianon előtt sem volt a "miénk", így a "visszaszerzés" is egy érdekes kívánság. Persze ez egyáltalán nem menti fel a határon túli magyarok kisebbségi jogainak elnyomását, de ugyanígy szlovák autonómiáról sem tudok a Magyar Királyságban...

Véleményemet alátámasztandó, egy 1880-as nemzetiségi térkép:
hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Hungary-ethnic_groups.jpg

Tranquillius 2014.02.06. 15:08:15

@Luxusmoszkvicsslusszkulcs: OFF ez is: a mellékelt térképen sehogy sem látom a magyarbarát svábokat, a ruszinokat, akiknek esze ágában nem volt elszakadni a Magyar Királyságtól, nem látom az 1918 decemberében (3 nappal a román megszállás előtt) Kolozsváron a Magyarország mellett tüntető románokat, szászokat, nem látom a Hungarus-tudatú szlovákokat és az Osztrák-Magyar Monarchia harmadik gerincoszlopának számító hűséges horvátokat. Nem látom a törésvonalakat a ref. és kat., szabadelvű és '48-as magyarok között, nem látom a határt a gör. kat. és gör. kel. románok között, nem látom az 5 nyelven anyanyelvi szinten beszélő bánságiakat, vajdaságiakat, stb. Szép ez a térkép de az égvilágon nem mond semmit az akkori viszonyokról.

rozsé drazsé 2014.02.10. 08:06:23

@Luxusmoszkvicsslusszkulcs:
Igazad lehet, de van egy lényeges különbség 1918 előttről és utánról. Előtte az oláhok 400 a tótok 900 évig beszélhették a saját nyelvüket és süthettek tócsit, meg puliszkát és szaporodtak mint az egerek, mert a hegyek közé menekültek, ha jött a török, a német, vagy az épp aktuális adószedő. Úgy el voltak nyomva szegények, hogy egyszer csak többen lettek, mint az "elnyomók".
Ezzel szemben 1918. után a magyarokat minimum lefelezték. Egy részüket kiszekálták az országból, egy részüket asszimilálták, kisebb részt pedig szó szerint likvidáltak.
De a legnagyobb bajom mégsem ez: hanem az, hogy nézz rá Nagyváradra vagy Selmecbányára 1913-ban és mondjuk 2003-ban. Ez a tragédia..!
Nincs kultúrnemzet saját történelem nélkül.
Szerintem a románok és a tótok is jobban jártak volna, ha a Magyar Királyság egyben marad. Ők attól még tótok és románok maradhattak volna.
De hát a történelemben olyan, hogy "HA", olyan nincs.

sncf 2014.02.14. 06:28:56

Provence lesz az, nem Provance