Pangea

Minden, ami földtudomány

Xavér és a geomorfológia

2013. december 07. 11:58 - Tranquillius

Körülbelül 18000 éve tart az a folyamat, melynek csupán egy aprócska momentuma volt a 2013. december 5-6-án az Északi-tenger partvidékére lecsapó Xavér orkán és vihardagály. Az utolsó glaciális maximum óta fokoztosan emelkedő tengerszint ennél is hatalmasabb vihardagályokkal emésztette fel a mai Északi-tenger helyén elterülő szárazföldet, az ún. Dogger-földet. Vihardagályok szakíthatták át az utolsó földszorost is, mely a Brit-szigeteket csatolta köldökzsinórként Európához. A tengerszint pedig tovább emelkedik és a vihardagályok továbbra is fenyegetik az Északi-tenger partjain élőket.

doggerland2.jpg

 

A Dogger-föld talán ismerős lehet az első világháború történetéből, az 1915-ben német és brit hadiflotta között lezajlott ütközetről. A hadihajók egy 20000 négyzetkilométer területű 15-36 méter mélyen húzódó homokzátony fölött csaptak össze. Egykor ez a terület a kontinens része volt, mely később szigetté vált, majd teljesen elnyelt a tenger.

Vihardagálynak nevezzük azt a jelenséget, amikor a tenger felől fújó orkánerejű szél által felduzzasztott víztömeg a dagállyal egyidőben éri el a partokat. Ilyen esetekben a vízállás jelentősen meghaladja a normál dagályszintet, átcsaphat az árvízvédelmi töltéseken és a visszaduzzasztott folyók által a parttól távolabbi területeket is fenyegetheti. Kialakulásuk a téli időszakra esik, december és március hónapok közé. A vihardagályokat vizsgálhatjuk a meteorológia, árvízvédelem, áramlástan, stb. szempontjából. Ebben a bejegyzésben az érintett partszakaszokon kialakuló jellegzetes felszínformákat tekintjük át.

wunderground_xaver.jpg

Tölcsértorkolat: Az Északi-tengerbe ömlő folyók tankönyvi ábrái lehetnének a tipikus tölcsértorkolatoknak. A Temze, Elba, Weser, Ems, Schelde és a Rajna torkolataiból a dagály rendszeresen "kiöblíti" a hordalékot. Dagály és vihardagály felszínformálása között azonban hatalmas a különbség. Igencsak jellemző, hogy az Északi-tengerbe torkolló folyók méretükhöz képest kifejezetten tágas torkolatokkal rendelkeznek. Ez nem véletlenül van így. 1164. februárjában a Júlia nevet viselő vihardagály következtében alakult ki a Jade-öböl, melynek partján Wilhelmshaven kikötője fekszik. Ugyancsak vihardagály alakította ki az Ems folyó torkolatában a Dollart-öblöt 1362-ben, amikor százezernyi ember veszett oda.  Egy későbbi (1511) vihardagály pedig ide helyezte át a Weser torkolatát ideiglenesen. Az egyik utolsó nagy vihardagály a Schelde torkolatában pusztított 1953. január 31. és február 1-én. Ekkor az átszakadt gátrendszer mögött Rotterdamtól Antwerpenig víz alá kerültek a tengerszint alatt fekvő területek. 1962 februárjában Hamburg mellett 5,7 méterrel magasabb dagály érkezett a szokásosnál, mely közel 60 helyen szakította át az árvízvédelmi töltéseket.

746px-Watersnoodramp_1953.jpg

Az egységes partvonal feldarabolása: A part mentén a szél által felhalmozott egységes dűnesort is képes felszaggatni egy komolyabb vihardagály. A tengerszint emelkedésének következtében a dűnesor mögötti alacsonyabb területek állandó vízborítás alá kerülhetnek. Ilyen egységes dűnesor felszakadásával jöttek létre a Hollandiától Dániáig húzódó Fríz-szigetek. Így alakult ki 1825-ben a dániai Limfjord is, mely egészen addig egy valódi tengeröböl volt. Egy vihardagály következtében a megáradt tenger szigetté változtatta a Jütland félsziget északi részét. A kialakuló Agger-csatornát hamar birtokba vették a hajósok, ugyanis ilyen módon lerövidült a hajóút a Balti- és az Északi-tenger között. Ez a csatorna később feliszapolódott, így a hajósoknak egy újabb vihardagályt kellett kivárniuk, amely 1862-ben kialakította a Thyborøn-csatornát, a földművesek legnagyobb bosszúságára.

A tenger előrenyomulását idegen szóval transzgresziónak nevezzük.

Watt, más néven árapálysíkság: Az árapály által rendszeresen elöntött síkvidékek, melyekről ember legyen a talpán, aki eldönti, hogy ez most a szárazföld, avagy a tenger része. Egy biztos ez a vidék a szárazföld és a tenger állandó frontvonala, ahol jelenleg az emberi beavatkozás következtében éppen a szárazföld áll "nyerésre" Árapálysíkságok kiszárítása révén jött létre Holland tartomány jelentős része, legutóbb pedig Flevoland. A sok torzuláson átesett mondás szerint: "a tengert Isten, a szárazföldet a hollandok teremtették." A Watt-tenger napjainkban természetvédelmi oltalom alatt áll.

Erosion-of-the-coastline-at-Dunwich-300x297.jpgAbrázió puha üledéken: abráziónak nevezzük tágabb értelemben a külső erők (víz, jég, szél) kőzetekre gyakorolt pusztító hatását. Az erős tengeráramlások könnyedén megbonthatják a laza parti üledékeket, mint például a homokdűnéket. Nagy-Britannia szigeteiből a Domesday book kiadása óta eltelt időben jelentős területek pusztultak el a tenger által. Ennek a parti eróziónak jellegzetes képviselője Dover fehér sziklája. Azonban a legmegdöbbentőbb katasztrófa 1286-87-ben történt, amikor az 5000 lakosú virágzó Dunwich városát három egymást követő vihardagály gyakorlatilag eltüntette a föld színéről lakosaival és az alatta húzódó homokdűnékkel együtt. A tengeráramlás később ezt az üledéket máshol felhalmozta.  A témáról bővebben itt.

Bölcs ember sziklára építi házát, de van úgy hogy az sem elegendő, mint azt Helgoland példája is bizonyítja. Itt ugyanis a víz szalad, de a kő nem marad.

Helgoland sziklaszirtje, avagy abrázió kemény kőzeteknél: Kemény, vörös színű triász üledékek építik fel ezt a Németországhoz tartozó sziklaszirtet, mely utolsó mementója a tenger által elözönlött Dogger-földnek. 61 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé ez a mindössze 1,7 négyzetkilométernyi szárazföld. Ennyi maradt az egykor sokkal nagyobb méretű sziklából, melyet a vihardagályok és a tengerszint-emelkedés szinte teljesen elmosott. Az abrázió először a puhább kőzeteket bontja meg abráziós fülkék jönnek létre. Ezek később barlanggá fejlődhetnek. Amikor teljesen átmarja magát a tenger a kőzeten fantasztikus formájú abráziós ívek keletkeznek, és végül amikor ezek beomlanak egy abráziós torony marad mementónak az egykori partszakaszból, mígnem a tenger végül ezt is összedönti.

800px-Lange-Anna-Helgoland_wiki.jpg

Helgolandon tervben volt a sziget egykori "nagyságának" helyreállítása. 1937-ben munkálatok kezdődtek, hogy visszanagyobbítsák a szigetet egy haditengerészeti bázis részére, azonban a háború miatt félbemaradtak. Helgolandon nem csupán a tenger, de az ember is alakította itt a felszínt. 1947-ben az angolok 6700 tonna robbanószert semmisítettek meg itt. Az is bele volt kalkulálva, hogy Helgolandot örökre elnyeli a tenger. Az 1720 szilveszter éjszakáján vihardagály (mi más?) által kettészakított sziget egyesítése jelenleg is napirenden van, bár a helyi lakosság népszavazás útján közölte, nekik Helgoland éppen úgy tetszik, ahogy van.

230 Helgoland 800-1649.jpgA Dogger-föld pusztulása napjainkban is tart. Az ember azonban tanult a történelemből és felépítette a világ legnagyobb vihardagály elleni védelmét az Északi-tenger partján. Komplett tengeröblöket, folyótorkolatokat választottak le a tengerről óriási nyitható gátak segítségével. De ahogy a Xavér orkán érkezése is mutatja, a harc folytatódik tovább tenger és szárazföld között. 

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr855678585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2013.12.08. 19:55:20

Mert 16 ezer éve nagy volt a környezetszennyezés, az akkori emberek gyárai, repülőgépei természeti katasztrófát okoztak, ezért emelkedett a vízszint,

karavan · http://sajatkezuleg.blog.hu/ 2013.12.08. 20:15:40

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа:
Korábban meg felelőtlenül lecsapolták a Pannon-tenger:)

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2013.12.08. 20:23:04

@karavan:

Ez az. Ilyenek a gonosz multik, a profitért képesek lecsapolni az egész Csendes-óceánt. De most éppen az vízszint növelése az érdekük!!!

bloggerman77 2013.12.08. 20:45:28

Végre értelmes blogot is kitesznek főoldalra Indexéknél :)

Sledger · http://krikett.blog.hu/ 2013.12.08. 21:01:31

@bloggerman77: kár, hogy az olvasók háromnegyede fel sem fogja majd az ideírtakat. (Ez nem a posztoló kritikája akart lenni.)

David Bowman 2013.12.08. 21:29:25

Mt Saint Michael is az erdő közepén épült, egy dombra.

Circus 2013.12.08. 21:51:14

@bloggerman77: +1

Nagyon remélem, ez nem az utolsó bejegyzés is egyben!!!

Mrs.Columbo 2013.12.08. 22:39:58

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: A Föld éghajlata mindig is változott, csak nem mindegy hogy egy adott folyamat tízezer év alatt megy végbe vagy (egyértelműen pl. az emberi tényező miatt) 100 év alatt.
Pontosabban a Földnek k.rvára mindegy, annak nem mindegy, aki a felgyorsult folyamatokhoz és az esetleges abból kiinduló láncfolyamatokhoz tud-e alkalmazkodni és túlélni - vagy nem.

Köves D. Gábor 2013.12.08. 22:43:58

Nahát, most egy csomó érdekességet tudtam meg. Eddig pl. sose jutott eszembe feltenni azt a kérdést, hogy miért van egyik folyónak deltatorkolata, a másiknak meg tölcsér. Kösz a postot.

pucros 2013.12.08. 22:48:09

@Mrs.Columbo: Szerintem felgyorsult folyamatok, hirtelen események is mindig voltak (bármikor lehettek).
A túlnépesedett populáció viszont kevéssé alkalmazkodóképes. Úgy néz ki, hogy minden rendben van, amíg be nem következik valami, ami nem szokott.

Bogyó 2 2013.12.09. 10:23:37

@Mrs.Columbo: Ja, bírom én is ezeket a klímaszekeptikus bejegyzéseket. Biztos, hülye a tudósok 90%-a, mi itt Mucsán jobban tudjuk, hogy nem attól van. Bár az is haladás, ha elismerjük, hogy van klímaváltozás. Lassan már az lesz, hogy muszáj gázt, meg olajat égetnünk, kivágni az erdőket, mert ez óvja meg a Földet.

Mindig jönnek olyan eseményekkel, amik előfordultak századok alatt vagy 10 évben egyszer, hogy na ugye, akkor is volt. És igen, néha lehettek hirtelen változások is, (Pl. meteor) meg sok is, de jó szar is volt, ezekbe lehet beledögleni. Szárazföldek, vizek így vagy úgy, de valahogy meglesznek, s az átalakuló növény- és állatvilág is nekünk okozhat gondot, ezért a környezetvédelem végső célja végül valahol mégiscsak az ember védelme. Legfeljebb nem rövidtávon, hanem az elkövetkezendő generációkra is gondolva.

mortibez (törölt) 2013.12.09. 11:19:52

Még! A blog csak aktuális jelenségekre fog reagálni, vagy lesz mindenféle. Mert a Dalmát-tengerpart geomorfológiája sem gyenge.

geoteam · http://eotvos.elte.hu/~kosiksz 2013.12.09. 15:19:24

Egy kis kiigazítás: abrázió alatt csak a tengervíz felszínalakítását értjük. A szél által kifejtett pusztító építő munkát - az infláció ellentétéhez hasonlóan - deflációnak nevezzük, míg a jég által kifejtett eróziót glaciális eróziónak, esetleg még a nivációt is ide sorolhatjuk.

David Bowman 2013.12.11. 08:37:13

@Köves D. Gábor: Feltették helyetted ötödikben, földrajz órán. Elég lett volna akkor figyelni.

SzKaresz 2013.12.22. 21:54:18

@Köves D. Gábor: Ötödikben óra alatt ettünk,hogy szünetben többet tudjunk verekedni, focizni, stb. Amőbáztunk ha unatkoztunk, de pont az Amazonas delta miatt lettem kegyvesztett a földrajztanárnál. A fali térképen nem igazán látszott, de a hatalmas hordalék szállítás miatt nem tölcsértorkolata van, hanem delta. tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-folyotorkolatok-a-tengeraramlasok-es-a-tengerfenek-domborzata/folyotorkolatok

szbi 2014.03.08. 21:49:01

@Köves D. Gábor: ötven valahány évvel ezelőtt nekünk még az általános iskolában tanították. Mi van a mai földrajzi tananyagban?

szbi 2014.03.08. 21:54:09

Ad Helgoland: a németek erődszigetté építették ki, sziklába fájt ütegállásokkal. A világháború első felvonása után ezeket lerobbantották, majd újakat építettek, majd a második felvonás után ezeket is lerobbantották. Párhuzam filmrajongóknak: Navarrone ágyúi.